, ,

„Fergeteges” Szólótánc Verseny

„Fergeteges” Szólótánc Verseny

 

„Fergeteges” Szólótánc Verseny
Gyermek és Ifjúsági Szólisták Országos Néptánc Versenye

Tata, 2013. június 14.-16.

A verseny időpontja: 2013. június 14-15-16.

Rendező: Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola

2890 Tata, Almási utca 24.

Tel.: 06-34-587-005

Email: neptanc@kenderke.hu

Helyszín: Magyary Zoltán Városi Művelődési Központ, 2890 Tata, Váralja u. 4.

 

A verseny célja:

  • A jelentkezők ismeretének elmélyítése a Kárpát-medence magyar néptánc kultúrájában, továbbá alkalmat teremteni az integrált ismeretalkalmazásra és a képességek fejlesztésére.
  • Motiválni a tanulókat koruknak megfelelő formai, motivikai, párkapcsolati és tánctechnikai ismeretek elsajátítására, improvizációban történő megmutatására.
  • A verseny követelményei a művészeti iskolák néptánc tanszakain folyó képzés tartalmi követelményeivel összhangban legyen.
  • A szólótáncos színpadi verseny mellett lehetőséget biztosítani a mélyebb ismeretek megmutatására a táncházban, a szöveges ismeretterjesztő konferálásban és a kézművességben, képzőművészetben.

A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott táncok.

A verseny jellege: Gyakorlati és elméleti

A verseny fordulói: Egyfordulós, országosan meghirdetett

Jelentkezés: A mellékelt jelentkezési lapon.

A verseny kategóriái:  a) szóló: csak fiúk nevezhetnek

                                               b) páros: egy fiú és egy lány, vagy két lány versenyezhet együtt.

A verseny maximális befogadóképessége: 120 produkció (azaz 60 benevezés)

Korcsoportok és kategóriák: A párok két egymást követő korcsoportból is nevezhetnek. A korcsoportba sorolásnál az idősebb versenyző születési éve a meghatározó. A versenyzők egyszerre csak egy kategóriában és csak egy párral nevezhetnek. (Kísérés nincs, csak versenyzőként lehet színpadra lépni.)

a) szóló kategória és

b) páros kategória:

     11-12 évesek korcsoportja: 2000. június 14. és 2002. június 13. között születettek

     13-14 évesek korcsoportja: 1998. június 14. és 2000. június 13. között születettek

     15-16 évesek korcsoportja: 1996. június 14. és 1998. június 13. között születettek

     17-18 évesek korcsoportja: 1994. június 14. és 1996. június 13. között születettek

 

A verseny követelménye: A versenyszámok az életkornak megfelelő tánctechnikai tudással, a választott táncra jellemző motívumkészletből építkező, a kiírt időtartamban, koreográfiai elemeket nélkülöző, stílusosan előadott, improvizáció.

A tánchoz fűződő folklorisztika ismerete, annak megfelelő összefoglalása és ismertetése szóban.

Kötelező táncok anyaga és időtartamai: Anyaga megegyező, az új kiírásáig, a legutóbb szervezett országos szaktárgyi versennyel (a váltás az új szaktárgyi verseny kiírásával együtt történik):

Jelenleg minden korcsoportban Mátyusföld, Vág-Garam köze táncai.

Szóló kategóriában: a 11-12 – 13-14 évesek 1,5’ +/- 10”-ben,

                                           a 15-16 – 17-18 évesek 2’ +/- 10”-ben mutathatják be

                                           improvizációjukat.

11-12 évesek korcsoportja:    Seprűtánc vagy kanásztánc

13-14 évesek korcsoportja:    Váskatánc

15-16 évesek korcsoportja:    Váskatánc

17-18 évesek korcsoportja:    Sallai vagy más, a tájegységhez tartozó szóló verbunk.

Páros kategóriában: 2’ +/-20”-ben mutathatják be improvizációjukat.

11-12 évesek korcsoportja:    Lassú és friss csárdás,

13-14 évesek korcsoportja:    Lassú és friss csárdás,

15-16 évesek korcsoportja:    Lassú és friss csárdás,

17-18 évesek korcsoportja:    Polgári társastánc és friss csárdás.

Szabadon választott táncok: A versenyszám bemutatása előtt a versenyző 1 percben elmondja a tánccal összefüggő, legfontosabb ismereteket. A versenyszámok időtartama megegyezik a kötelező táncok kategória szerinti időivel, melyhez hozzáadódik az ismeretterjesztő felkonferálás.

A verseny értékelési szempontjai és díjai:

Az improvizatív táncban

A Kárpát-medencei táncokból választott versenyprodukciók kiválasztásánál figyelembe kell venni a versenyző életkori sajátosságait, a szabadon választottban saját nemzetiségének megfelelő táncokkal is nevezhet. Az improvizáció során törekedni kell a megnevezett táj táncéletének, táncos szokásainak tudatos alkalmazására.

A zsűri az alábbi kritériumokra egyenként 0-1-2 pontot adhat (0 pont: nem megfelelő; 1 pont: átlagos; 2 pont: nagyon jó, maximum 14 pont szerezhető):

  1. Formai elemek: a rendelkezésre álló tér kitöltése, betáncolása, különböző irányok alkalmazása;
  2. Motivikai elemek: a motivikai elemek, illetve motívumalkotás képességének megjelenése, variálhatóság;
  3. Párkapcsolat: együtt táncolás, az előadott táncra jellemző mozdulatüzenetek ismerete (küldése,   fogadása, a megfelelő reakciók megjelenése: a pár gondolatának elfogadása, megvalósítása, vagy     visszautasítása, a játékosság megjelenése), az improvizáció közös megalkotása, férfi-, női szerepek    megjelenése (a vezetésben megjelenő erőkapcsolatok: húzás, tolás, követés, stb.)

Eszközhasználat: különböző fogásai, használatának gazdagsága (elhelyezése az eszközre jellemző módon, földön, kézben, fejen, stb.)

Szóló elemek: dinamikai-, ritmikai-, plasztikai (gesztusok, testfelületek jellemző alkalmazása, lehetséges variációi) díszítő elemek alkalmazása;

  1. A táncra jellemző tánctechnikai elemek megvalósítása: súlypontmozgás, különböző fajtájú rugók (boka,                 térd), jellemző ízületi forgatottság, megfelelő izomtónus alkalmazása, ugrások (le-, fel-, elugrások a     táncra jellemző módon);
  2. Improvizáció: a lehetséges elemek spontán alkalmazása, a tánc előadása egyéni ötletekkel, a versenyző   személyiségére jellemző módon;
  3. Stílus: az adott táncra általánosan jellemző, de egyéni előadás;
  4. Előadásmód: oldott előadás, mely meggyőző a tánc ismeretéről, szeretetéről, kapcsolatteremtési képesség                 (párral, zenekarral, közönséggel, eszközzel), játékosság.

 

Táncházban: A zsűri a táncházban jelen van, nem pontoz, csak benyomásokat szerez. A kötelező táncok után a szokásoknak megfelelően bármilyen tájegység táncát be lehet kérni a zenekartól.

  • A kötelező táncokból improvizatív tánc 5-10 percben, melyet a zsűri a megfigyelés céljából a későbbiekben megismételtethet.
  • A táncszokások ismerete,
  • A kulturált együtt szórakozás a versenyző társakkal,
  • A zsűri által bemutatott táncok érdeklődő megtekintése.

Az ismeretterjesztő konferálásban: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli. Szempontjai megegyeznek a Magyar nyelv- és irodalom műveltségi terület itt értelmezhető követelményeivel (tiszta artikulálás, hangképzés, légzéstechnika, stb.)

  • A néprajzi behatárolása a szabadon választott táncnak (dialektus, néprajzi népcsoport, ~ tájegység, ~ kistáj, esetleg falu),
  • A viselet legjellemzőbb részeinek kiemelése,
  • A népcsoportra jellemző életmód bemutatása,

 

Kézművességben, képzőművészetben: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli, a versenynek nem kötelező része. A beérkezett műveket, tárgyakat kiállítás keretében a nagyközönség is megtekintheti.

  • A táncban használható tárgyak, eszközök, viselet kiegészítők
  • Hétköznapi eszközök
  • A táncot, mint mozgást bemutató alkotások.

 

Zenekari kíséret: Versenyezni csak élő zenei kísérettel lehet. A kötelező táncokat központi zenekar kíséri (Németh Dénes és zenekara), melyről a rendezők gondoskodnak. A szabadon választott tánc kíséretéről mindenkinek magának kell gondoskodni. (Ezt a központi zenekarral is megteheti. A benevezést követőn a szükséges elérhetőségeket a rendező megadja.)

Díjazás:

– Arany

– Ezüst

– Bronz

A zsűri, a műveltségi területek összesített eredményei alapján, a legjobban teljesítő versenyzőket különdíjban részesíti.

A nevezési és részvételi díjak: A versenyzők nevezési díja, az útiköltsége, valamint a kísérők utazási költsége és a részvételi díja a nevezőt terheli.

Regisztrációs díj: 2.000,- Ft/fő.

A regisztrációs díjat a nevezéssel egyidejűleg kérjük befizetni a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola számlájára, a nevezés, a befizetés megérkezésekor válik hivatalossá!

Számlaszám:        Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola

Pannon Takarék Bank 63200119-14926055

 

—————————————————————————————————————————————-

Az alábbi írás tájékoztató jellegű a Mátyusföld folklorisztikai értelmezéséhez.

Mátyusföld és a Vág-Garam köze.

Mátyusföld történelmi értelemben hatalmas kiterjedésű terület volt, a XV. században Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Trencsin, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, sőt Pozsony, Komárom és Esztergom megyék egy részét is ide tartozónak tartották: ekkora területet birtokolt ugyanis Csák Máté a Felső-magyarországi kiskirály. Az évszázadok folyamán a Mátyusföldnek nevezett terület egyre kisebbedett a történelmi, később néprajzi kutatások fényében. Az 1960-as 70-es évektől kezdve a néprajzkutatás a Mátyusföld megnevezést a Kis-Duna és a Vág közti területre, a Vág, Nyitra és Zsitva folyók mellékére, és az innen a Garam-mentéig húzódó vidékre alkalmazta. Az északi határ értelemszerűen a szlovák nyelvhatár, míg a déli határnak általában a Duna vonalát tartják. Az 1980-as évek végétől megszülető újabb néprajzi összefoglalások – az időközben végzett gyűjtések és újabb történeti adatok bevonása alapján – már pontosabb képet ad a vizsgált területről. Első sorban Liszka József írásai alapján a Kis-Duna és a Vág közötti, az eddiginél jóval kisebb kiterjedésű vidéket nevezzük (szűkebb értelemben) Mátyusföldnek, míg az ettől keletre található terület a Vág- és Garam köze elnevezést nyerte. Mindezeken belül is megkülönböztetünk egy kisebb néprajzi egységet, a Garam-menti kurtaszoknyás falvakat, amik – az ott lakók állítása szerint – ha kis mértékben is, de tánckultúra tekintetében is elkülönülnek a környező falvaktól. A korábbi, tágabb értelemben vett Mátyusföldhöz tartozó települések száma megközelíti a százat, értékelhető tánckutatás viszont sajnos csak kb. 10-15 helységben történt, amiket nem egy esetben 50-60 km-es távolság választ el egymástól. Az érintkező területek, vagy vegyes lakosságú falvak esetében az ide kapcsolható szlovák anyagra is alig van rálátásunk.

A kutatott falvak tánckultúrájának lényegi vonásainak hasonlósága és a fent említett adathiány miatt, a magyar táncfolklorisztika a szűkebb értelemben vett Mátyusföldet és a Vág-Garam közét egy táncdialektusba, az északnyugatiba sorolja.

([1]Martin György és Takács András a mátyusföldi népi táncokról szóló kötetének alapját összesen három falu (az egymástól meglehetősen távol eső Martos, Kéménd és Tardoskedd) táncanyaga, valamint néhány szomszédos faluban történt rövid összehasonlító – kiegészítő jellegű gyűjtése jelentette.)

2013-06-14 12:002013-06-16 22:00
CsatolmányMéret
fergetegesversenykiiras231.73 KB
nevezesilap170.97 KB