Az idei tanévben a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán is tanítják a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskolában kifejlesztett a Fürkész 4D komplex, népművészeti projektoktatást. Ez az előrelépés is remek apropót adott a Református Pedagógia Intézet bázisintézményeként is működő tatai műhely Szándék és Valóság konferenciájának, amelyet Gyermek és embernevelés a Kenderkével alcímmel immár hatodik alkalommal szervezett meg Kun Katalin a konferencia létrehozója, tematikájának összeállítója.

Szabó Előd a konferencia elején tartott áhítatában visszatérő motívumként hangsúlyozta a református és a fürkészes, hagyományokon nyugvó oktatás, valamint az ember- és gyermeknevelés egyfajta ars poetikáját, miszerint „más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, ami Jézus Krisztus”. Michl József polgármester a hagyományőrzés, az egyéni fejlesztés, a helyi kulturális élet, a hazafias nevelés és az identitásépítés jelentőségéről beszélt, miközben dicsérte azt a missziót, amelyet a Kenderke a városban, sőt, a megye és az ország határain túl folytat.

Dr. Szontágh Pál, Református Pedagógiai Intézet igazgató többek között arról beszélt előadásában, hogy aránytalanul kevés a művészeti nevelés a közoktatásban. Alsó tagozatban még nagyobb az óraszám, az érettségihez közeledve viszont szinte egyáltalán nem kap már helyet az órarendben, pedig a komplex művészeti nevelés az anyanyelvi, idegennyelvi kommunikációt, matematikai, szociális, állampolgári kompetenciákat is fejleszteni, esztétikai tudatosság, hatékony egyéni és kortársaktól való csoportos tanulást is szolgálja az. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nemzeti Alaptanterv egyik alapelve a hazaszeretetre nevelés, ezt pedig mi mással is lehetne jobban elérni, mint a komplex népművészeti neveléssel, a Fürkésszel, hiszen szeretni azt lehet, amit ismerünk.

A tanulási képességeket is javítja a Fürkész

Ahogy Kun Katalintól, a konferencia főszervezőjétől, Fürkész-programalapítótól megtudtuk, a saját fejlesztésű Fürkész évek óta része a Kenderke képzési kínálatának: a gyermekek a népművészet tárházából vett forrásanyagra építve mind a négy művészeti ágban, komplex népművészeti oktatásban részesülnek: népi játék keretében koordinációfejlesztés és tánctechnikai alapozás, hallás után tanított hangszeres oktatás pásztorfurulyán, drámajáték és kézműves foglalkozások. A két agyfélteke egyidejű fejlesztése játékos formában segíti a különböző készségek és képességek kibontakozását. Szakirodalmak, kutatások, mérések bizonyítják a képzés tanulási képességeket javító hatékonyságát.

– Az eltelt egy emberöltőben sokat változott a világ, a gyermekek és a szülők elvárásai. Átalakult a szakma, a komplex művészetoktatási tantárgy módszerének alapjai rakódnak le a Kenderkében.

Az eredményekben mérhető sikerek, a tanítványainkkal és családjaikkal kialakult harmonikus kapcsolat és az érezhető megbecsülés mellett még többet szeretnénk adni a gyermekeknek, és a bennük, velük kialakított képességeikkel, tehetségük kibontásával a jövő társadalmának – fogalmazta meg a mottóként is helytálló gondolatokat Kun Katalin, aki azt is kiemelte, hogy a Károlin bevezetett Fürkész-tantárgy nem pótolja a néptáncoktatást, sokkal inkább az interdiszciplináris, komplex művészetoktatást, mint szemléletet adja át a jövő pedagógusainak.

Egyetemekkel működnek együtt

Nem ez az első ilyen vállalása a Kenderkének, de a Károli az első, ahol egyetemi szinten bekerült a tanárképzésbe a Tatán kidolgozott innováció: a népművészeti műhely rendszeresen szervez akkreditált továbbképzéseket a témában, a református egyetem mellett együttműködési megállapodása van a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel és az Eszterházy Károly Egyetemmel is. Hospitálókat és gyakornokokat fogadnak, hogy mind többen megismerhessék a komplex népművészeti képzés szakmódszertanát.

Ezt szolgálja és szolgálta már korábban is a Szándék és Valóság konferencia. Ahogy Kun Katalin kiemelte, a céljuk az volt, hogy a református intézményi hálózatban erősödjenek a kapcsolatok, és egymás munkáját ismerve, segítve tudjanak tovább fejleszteni. A református tananyagfejlesztés, a bázis­iskolákat összefogó Református Pedagógiai Intézet, az interdiszciplináris művészetoktatás tanításában zászlóvivő Károli szakembereinek, valamint a házigazda kenderkések előadásai és bemutatói messze túlmutattak a konferencia keretein.

A Nemzeti Alaptanterv folyamatban lévő módosítása új szemléletet is elvár ugyanis a pedagógusoktól, mégpedig azt, hogy a tantárgyakat összekapcsoló műveltségi területek tanítása megjelenjen. Ez pedig a művészetoktatásban akár a Fürkész is lehet, tette hozzá Kun Katalin. Minderre rímelt a konferenciát levezető Márkus Gábor pedagógiai szakértő, címzetes igazgató zárszava is: Tatán „a jövő oktatási koncepciójának az alapjai rakódnak le”.

Elmélet és gyakorlat is helyet kapott

Michl József, Tata polgármestere a hagyományőrzésről és a hazafi as nevelésről, dr. Szontágh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója a néphagyomány és magyar műveltség Nemzeti Alaptantervbeli helyéről és helyzetéről beszélt. Farkas Emőke, Hulinné Gyenizse Judit és Bánáti Norbert fürkészes bemutató órát tartott a Tatai Kertvárosi Óvoda apróságaival.

Dr. Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztési Csoport projektvezetője a református tananyagfejlesztés kompetenciafelfogásáról és a művészeti nevelésről, Dr. Szarka Júlia, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánhelyettese pedig az egyetemen bevezetett Fürkész interdiszciplináris képzésről tartott előadást. Kun Katalin, Kenderke-igazgató, Fürkész programalapító „MindErre, a bevezetés lehetséges útjai, tapasztalatok összegzése” című előadása után műhelybeszélgetéseket tartottak.