2021.04.23.

Sárkányölő Szent György napja

Április 24.

Szent György a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények és a cserkészek  védőszentje. Legendája szerint legyőzte a sárkányt és megmentette a királylányt. Az igazi  tavasz kezdetének is tartják ezt az időszakot, mert eddigre zöldülnek ki a fák és a rétek. Ezen a  napon tartották a rómaiak a Paliliát, ami pásztorünnepet jelent. Sok helyen ezen a napon  hajtották ki az állatokat számos szokás kíséretében, amely az állatok egészségét, szaporaságát  szolgálta. Az Ipoly mentén az aprószentek- napi vesszővel hajtották ki az állatokat, hogy  megvédjék őket a rontás vagy a vadállatok ellen.

Szent György napkor volt a pásztorok és a béresek felfogadásának ideje. Híres esemény  a kalotaszegi juhbemérés, amelyet Mérában szoktak megrendezni. Ilyenkor állapítják meg a  gazdák milyen mennyiségben részesülnek a tejből.

Szent György napi kilövés is számot tevő szokásnak számított. Ilyenkor a legények  kiénekelték (kilőtték) a lányok és asszonyok hibáit.

Jellegzetes rontás elhárító hiedelem a harmatszedés, amely az ég áldása és a  termékenység jelképe. Ez a szokás összekapcsolódott a tejhozam bővítésével is. Amikor a nők  szedték a hajnali harmatot a kötényükbe, akkor közben mondogatták, hogy „Vaját viszem, tejét  nem, vaját viszem, tejét nem.” A későbbiekben a harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták,  hogy minél több vajuk legyen.

A mezőgazdaság szempontjából ezen a napon vetették sok helyen a kukoricát, uborkát  és a babot. Az időjárást is figyelték, és ha megszólaltak a békák, akkor korai tavaszt és nyarat  jósoltak.

Felhasznált irodalom:

Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások. Mezőgazda kiadó. Budapest

2021.04.16.

Tiszai táncdialektus

Mint már korábban is tanultuk, három nagy dialektusterületünk van a néptánc
szempontjából. Ma a Tiszai dialektussal fogunk megismerkedni. Az Alföld és a Felvidék keleti
felét foglalja magába.

A középső dialektusterület kisebb egységei

1. Felső-Tisza-vidék
(Bodrogköz, Szatmár
megye, Nyírség,
Hajdúság, Szilágy
megye)
2. Északkelet Felvidék
3. Keleti palócok és matyók
4. Nagykunság, Jászság

5. Dél-Alföld, Alsó-Tisza-
vidék

A domborzata, a történeti és társadalmi fejlődése egységesebb, mint a másik két
dialektusterületnek. Szembetűnő a török hódoltság ideje alatt érintett vagy érintetlen területek
polgári fejlődése. A mezővárosok kisebb központokat hoztak létre, amelyhez a környező
tanyavilág is csatlakozott.
A régi kultúra mellett megjelentek a nagyobb városokban a tánciskolák, ahol a kor
divatjának megfelelő új táncokat tanították a táncmesterek. A táncélet szempontjából a
házibálok (padkaporos bál, tapodó…) mellett megjelentek a polgári stílusú rendezett bálok.

2

Jellemző tánctípusok

– Pásztortánc, botoló: Ezen a vidéken főként állattartással foglalkoztak, ez kedvezett a
régies pásztorkultúra hosszan tartó fennmaradásának. Az eszközös pásztortáncoknak, a
botolóknak több típusát is tartjuk számon. Lehet szóló, vagy csoportos (itt lehet 2 férfi
párbajszerű küzdelme, vagy nővel járt páros vagy csoportos táncok). Ezek zenei és
táncanyaga nagyon szerteágazó és sokrétű.
– Lánykarikázó: A dialektus északi sávján ismert. A többi területen körcsárdás volt a
jellemző.
– Ugrós: Főként a Dél-Alföldön jellemző oláhos néven.
– Verbunk: Kötetlen szerkezetű, főként csapásoló motívumokból áll. Általában
tánckezdő szerepe volt. Zenei és mozgásanyaga szorosan kapcsolódik a csárdáséval,
ami a táncrendben követi. Van egy sajátos formája is, mégpedig a dramatikus tréfás
verbuválás.
– Lassú és friss csárdás: Ezen a területen meglehetősen összeolvad. A motívumkincse
gazdag (hegyezők, hátravágók, cifra, kisharang, félfordulók, csapások…), és
jellemzően fent hangsúlyban táncolták. A párelengedés általában csalogatás nélkül
valósul meg. A páros formán kívül még kedvelt volt a hármas csárdás és a négyes
körcsárdás is.
– Lakodalmi táncok: Osztótáncok és dramatikus lakodalmi táncok.

Felhasznált irodalom:
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya

Térkép:https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-nep-tanchagyomanya/magyar-

2021.04.09.

Kedves Gyerekek!

Fogadjátok szeretettel a táncillemmel kapcsolatos folklórismeret tananyagot.

2021.03.26.

Kedves Gyerekek!

Fogadjátok szeretettel az alábbi videót.

2021.03.08.

Kedves Gyerekek!

Ma folklórismeretből a Dunai dialektussal fogunk megismerkedni.

Nagyon szép hetet kívánok!

2021.03.05.

Böjti időszak szokásai a lelki egészség szempontjából

A mozgalmas farsangot követően ez egy sokkal nyugodtabb, befelé fordultabb időszak. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart.

Ebben az időszakban böjtöltek, hamut szenteltek, a tánc viszont tiltott volt ebben az időszakban. A legjellegzetesebb mozgásforma a böjti karikázó. A lányok énekes körtánca mellett böjti játékokat is játszottak, amit már a tavasz köszöntését hivatottak szolgálni a visszafogottabb szórakozás mellett.

A videóban a kiszézéssel ismerkedhettek meg.

2021.02.26.

Farsang szerepe az évkörön

Mint már korábban is tanultuk, ez egy évenként ismétlődő rövidebb- hosszabb időszak, ami abolondozás, evés, ivás, lakodalmak és disznótorok ideje. Ha egy kicsit megvizsgáljuk az évkört,akkor megfigyelhetjük, hogy a farsangi időszak a többihez képest kicsit káoszosabb,nyakatekertebb.

Itt felborulnak a falu hétköznapjait meghatározó íratlan szabályok. Az ember életében mindig vannak kifelé és befelé forduló időszakok. Véleményetek szerint a farsang vajon melyiknek kedvez?

Nyilván érezhető, hogy az ember ilyenkor „kibújik a bőréből” és egy szokatlant,egy másikat vesz magára, tehát ez egy határozott kifelé fordulást jelent.

Számomra érdekes tapasztalás és látvány, hogy az évkör rendje olyan csodálatosan van megalkotva, mintha az ember lélegezne. Mert a farsang tetőpontja az utolsó három napban csúcsosodik ki, azonban a megtisztulás ideje, a böjt követi.

Most arra kérlek Benneteket, hogy a farsang témakörét legyetek kedvesek áttanulmányozni, és tegyétek hozzá a tanulmányaitokhoz azokat szép emlékeket és tapasztalatokat, amiket a farsanggal kapcsolatban megéltetek.

2021.02.19.

Kedves Gyerekek!

 

Folklórismeretből legyetek kedvesek az eddigi tananyagot még egyszer átnézni, átolvasni, és ha valakinek van kérdése, akkor bátran jelezze felém.

Köszönöm!

2021.02.12.

A fonó

A hidegebb időben (őszi betakarítástól a farsang végéig) a női társasmunka legfőbb színtere volt. Az ünnepkör az itt töltött időt is befolyásolta. Például adventtől karácsonyig egy csendesebb időszak volt, farsangkor azonban elérte a szórakozás csúcspontját a fonó. A legtöbb helyes Szent Mihály napjához kötötték a fonás kezdőnapját. Egyes vidékeken pedig csak decemberben kezdték el.

Voltak tilalmas napok, amikor tilos volt fonni. Ilyen nap volt például Luca napja, illetve általában nem fontak szombatonként.

A fonás legrégibb eszköze a guzsaly, (több változata is ismert: talpas guzsaly, székes guzsaly…). A legtöbb díszített példány volt, mert ezt a leányoka kedvesüktől kapták ajándékba.

A 18.század végétől jelent meg a kerekes guzsaly, a rokka, de csak lassan szorította ki az elődjét. A kész fonalat, az úgynevezett motollára tekerték fel.

Említésre méltó, hogy többféle fonóról beszélhetünk. Megkülönböztethetők korcsoportok szerint (asszonyfonó, lányfonó, vagy vegyesen asszony- és lányfonó), valahol pedig a munka jellege volt másabb.

A fonó nem egy fix helyszín volt, hanem közösen béreltek egy házat. A leírásokban azt is olvashatjuk, hogy egyik nap egyik lánynál, másik nap másik lánynál működött a fonó.

A fonóba járáskötelező volt. Aki nem vett részt, azt felkeresték és kikolompolták és taligán húzták el a fonóba. Ez bizony nagy szégyen volt. Mivel ez a téli szórakozás színhelye volt, ezért számtalan játékot (ügyességi, kitalálós, utánzó) játszottak ott. Voltak legényjáró napok, amikor engedett volt a kötetlenebb beszélgetés.

Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások

2021.02.05.

Táncalkalmak

A táncalkalmakat kialakulásuk alapján különböztetjük meg. Két fajtája van: a spontán módo kialakult, kötetlenebb formájú mulatság, a másik pedig a szervezett formájú bál. Ez utóbbi a polgári élet hatásait tükrözi.

Spontán táncalkalmak

Jellemzően visszatérően ismétlődtek a falu életében. Rendezői és vezetői a legényszervezetek vezetői, a falusi fiatalság rátermett tagjai voltak (legénybírók). Kötetlen és játékos volt a hangulat. Rendszerint vasárnap vagy ünnepnapok délutánján kezdődött és estig tartott. Jellemzően a falu életében hagyományos régi táncrendet járták. A zenészek vagy előre leszerződtek vagy alkalmi muzsikusokat fogadtak. Gyakran citera, duda, tekerő vagy harmonika szolgáltatta a zenét. Ezek a szólóhangszerek a telt hangzásukkal kellő hangulatot
tudtak teremteni.

A spontán táncalkalmak elnevezései tájegységenként eltérnek, ezért elég változatos nevek alakultak ki, mint például: padkaporos bál, cuháré, cécóbál…

A vasárnapi játszó rendszerint a délután kezdődött és sötétedésig tartott. A helyszín jellemzően a falu melletti nagy téren vagy egy tágas udvaron esetleg a kocsma udvarán voltak. A játszókon ott volt az egész falu. Fiú és lánybandák, gyerekek és felnőttek egyaránt. A fiúk ügyességi játékokat, a lányok énekeltek és körben táncoltak, a gyerekek játszottak, a felnőttek pedig szemlélődtek.

Szervezett táncalkalmak

A szervezett táncalkalmak legjellegzetesebb képviselője a bálok voltak. Az ünnepélyes bálok megjelenése a vasárnapi játszókra is kihatottak.

Itt már meghívót is küldtek, jellemzően zártkörű mulatságokat tartottak (néhol volt szabad bál is), ahol a régi stílusú táncok mellett megjelentek a kor divatjának megfelelő polgári táncok is.

Ismétlés
Új stílusú táncok: Verbunk

A 18-19. század fordulóján már a verbunk fő jegyei látszódnak. A középkori hajdútáncoknak is jelentős szerepe volt a verbunk kialakulásában. Az elnevezés sokrétű, mert az adott tájegységet (kun verbunk), a jellemző mozzanatokat (sarkantyúzás), a történetét (kóbor huszároké), vagy a hangszeres zenéjére jellemző vonásokat (selyem csárdás) őriz. A népi szóhasználatban is eléggé elterjedt volt a csárdás egyedül elnevezés, ami a csárdás és a verbunk
stílusbéli egységét is érzékelteti. Megkülönböztetünk szóló verbunkot és csoportos verbunkot. A csoportos verbunk, más néven körverbunk a verbuválás szervezeti módszerét tükrözi. Régebben táncos verbuválást tartottak, amelynek az volt a célja, hogy minél többen álljanak be katonának.

Jellemző a verbunkra, hogy a régi stílus alaplüktetésével szemben a negyedes mozgásforma az uralkodó. A tánc karakterét hangsúlyozza a zenéjének méltóságteljessége is.

Új stílusú táncok: Csárdás

A csárdás a magyar romantika nemzeti táncává vált a verbunkkal együtt. A korábbi tanulmányainkból tudhatjuk, hogy megkülönböztetünk lassú és friss csárdást. A Dunai dialektus területén jellemző, hogy a lassú csárdás lépései egyszerűbbek, míg a friss csárdásban megjelennek bukós- mártogatós figurák. Szintén erre a dialektusra a zártabb összekapaszkodás jellemző. A Tiszai dialektus területén a párelengedős, figurázó motívumokat járták. Itt már oldottabb a szerkezet és verbunk jellegű figurakészlet lelhető fel.

Felhasznált irodalom:
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya

2021.01.29.

Új stílusú táncok

A 18. század második felétől nyomon lehet követni, hogy megjelentek a magyar romantikára jellemző népies műtáncok, továbbá a verbunk és a csárdás.

Ez a fajta táncos ízlés egész Európa szerte elterjedt, így hazánkba is eljutott ez a hullám. A verbunk és a csárdás előzményei a korábbi, régebbi stílusrétegben is fellelhető, azonban a reformkori nemzeti törekvések idején érte el csúcspontját, ekkor teljesedett ki.

Hazánkban a régi stílusú táncok és az új stílusú verbunk és csárdás sajátos módon kapcsolódott össze és formálta hazánk kulturális életét.

Új stílusú táncok: Csárdás

A csárdás a magyar romantika nemzeti táncává vált a verbunkkal együtt. A korábbi tanulmányainkból tudhatjuk, hogy megkülönböztetünk lassú és friss csárdást. A Dunai dialektus területén jellemző, hogy a lassú csárdás lépései egyszerűbbek, míg a friss csárdásban megjelennek bukós- mártogatós figurák. Szintén erre a dialektusra a zártabb összekapaszkodás jellemző. A Tiszai dialektus területén a párelengedős, figurázó motívumokat járták. Itt már oldottabb a szerkezet és verbunk jellegű figurakészlet lelhető fel.

Felhasznált irodalom:
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya

2021.01.22.

Farsang

Évenként ismétlődő rövidebb- hosszabb időszak, ami a bolondozás, evés, ivás, lakodalmak és disznótorok ideje. A farsang vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tart. Ez az időszak lehet hosszabb vagy rövidebb is, a húsvéti időszakhoz igazodik, ami, mint már korábban is tanultuk mozgó ünnep

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, ahol az emberek viccesen viselkednek. Ebben az időszakban bálokat és táncmulatságokat előszeretettel rendeztek az emberek. Népszerűek voltak a batyusbálok, kosarasbálok. Sok helyen az asszonyok külön mulatságot szerveztek maguknak. A mulatságok jellegzetes helyszíne a Dunántúlon a szőlőhegyi pincék voltak.

A bálok jó lehetőséget szolgáltattak a fiataloknak a párválasztásban.

A farsangi időtöltés elengedhetetlen része volt a vénlány és vénlegény csúfolás. Tréfásan figyelmeztették azokat az embereket, akik még nem házasodtak meg.

A leglátványosabb kelléke a farsangnak azonban a jelmez. Fő célja, az alakoskodás. Nagyon népszerűek voltak az állatjelmezek, a menyasszony, vőlegény, koldus, betyár, borbély…stb.

Új stílusú táncok: Verbunk

A 18-19. század fordulóján már a verbunk fő jegyei látszódnak. A középkori hajdútáncoknakis jelentős szerepe volt a verbunk kialakulásában. Az elnevezés sokrétű, mert az adott tájegységet (kun verbunk), a jellemző mozzanatokat (sarkantyúzás), a történetét (kóbor huszároké), vagy a hangszeres zenéjére jellemző vonásokat (selyem csárdás) őriz. A népi szóhasználatban is eléggé elterjedt volt a csárdás egyedül elnevezés, ami a csárdás és a verbunk
stílusbéli egységét is érzékelteti. Megkülönböztetünk szóló verbunkot és csoportos verbunkot. A csoportos verbunk, más néven körverbunk a verbuválás szervezeti módszerét tükrözi. Régebben táncos verbuválást tartottak, amelynek az volt a célja, hogy minél többen álljanak be katonának.

Jellemző a verbunkra, hogy a régi stílus alaplüktetésével szemben a negyedes mozgásforma az uralkodó. A tánc karakterét hangsúlyozza a zenéjének méltóságteljessége is.

Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1273.html

2021.01.15.

Vízkereszt
január 6.

Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnepek közé tartozik. A karácsonyi ünnepkör eddig a napig tartott. A 4. században ezen a napon kezdődött az új év és Jézus születésnapját is ekkor ünnepelték. Ekkor emlékeznek meg a háromkirályokról is, ezért néhol Háromkirályok vize kifejezés is előkerül ezen a napon. Jézust ekkor keresztelték meg a Jordán folyó vizében, ezért
napjainkra ez a nap a vízszentelésé.

Meghintették a szentelt vízzel a házak földjét, a jószágok óljait, itatóit, az edényeket, a gazdaságiépületeket, hogy Isten áldása legyen a ház népén, jószágain és dolgain.

A szenteltvíz végig kísérte az emberi élet fontos eseményeit az év során.

Jelenleg a katolikus vidékeken házat szentelnek ezen a napon, ilyenkor látszik az ajtófélfán aG+M+B és az aktuális évszám.

Új stílusú táncok

A 18. század második felétől nyomon lehet követni, hogy megjelentek a magyar romantikára jellemző népies műtáncok, továbbá a verbunk és a csárdás.

Ez a fajta táncos ízlés egész Európa szerte elterjedt, így hazánkba is eljutott ez a hullám. A verbunk és a csárdás előzményei a korábbi, régebbi stílusrétegben is fellelhető, azonban a reformkori nemzeti törekvések idején érte el csúcspontját, ekkor teljesedett ki.

Hazánk ban a régi stílusú táncok és az új stílusú verbunk és csárdás sajátos módon kapcsolódott össze és formálta hazánk kulturális életét.

Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
Felföldi László- Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya

2021.01.08.

Újévi szokások

Január 1, a polgári év kezdete. A Gergely- féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ezen idők hagyományos szokásai főként a gazdasági élet, háztartás, szerencse kívánása és a család témaköreit érinti.

Az újévi köszöntések régebben a diákok adománygyűjtő szokása is volt. Ilyenkor házról házra jártak, és jókívánságokat mondtak, énekeltek a háznépének, akik ezért adományokat adtak. Mindemellett fiúgyermekek, legények és házasemberek is jártak köszönteni.

Széken például így köszöntöttek:

„Ez újév reggelén, minden jót kívánok,
amerre csak járok nyíljanak virágok,
még a hó felett is virág nyiladozzon,
dalos madár zengjen minden rózsabokron!
Minden szép, minden jó,
legyen mindig bőven,
szálljon rátok áldás
ez új esztendőben!
Boldog újévet kívánok!”

Sokféle tiltás volt ezen a napon, főleg munkatilalom. Nem szabadott kiadni semmit a házból, mert azt feltételezték, hogy akkor egész évben minden csak kimenne onnan. Az sem volt mindegy, hogy milyen ételeket ettek, mert az is a következő évre való bőségre utalt.

A bukovinai lányok úgy vélték, hogy amilyen nevű férfit látnak meg először, olyan nevezetű lesz a férjük.

Érdekes, hogy a mai napig megmaradt a köztudatban, hogy amilyen a az újév első napja, olyan lesz az egész év is.

Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások

2021.01.08.

Újévi szokások

Január 1, a polgári év kezdete. A Gergely- féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ezen idők hagyományos szokásai főként a gazdasági élet, háztartás, szerencse kívánása és a család témaköreit érinti.

Az újévi köszöntések régebben a diákok adománygyűjtő szokása is volt. Ilyenkor házról házra jártak, és jókívánságokat mondtak, énekeltek a háznépének, akik ezért adományokat adtak. Mindemellett fiúgyermekek, legények és házasemberek is jártak köszönteni.

Széken például így köszöntöttek:

„Ez újév reggelén, minden jót kívánok,
amerre csak járok nyíljanak virágok,
még a hó felett is virág nyiladozzon,
dalos madár zengjen minden rózsabokron!
Minden szép, minden jó,
legyen mindig bőven,
szálljon rátok áldás
ez új esztendőben!
Boldog újévet kívánok!”

Sokféle tiltás volt ezen a napon, főleg munkatilalom. Nem szabadott kiadni semmit a házból, mert azt feltételezték, hogy akkor egész évben minden csak kimenne onnan. Az sem volt mindegy, hogy milyen ételeket ettek, mert az is a következő évre való bőségre utalt.

A bukovinai lányok úgy vélték, hogy amilyen nevű férfit látnak meg először, olyan nevezetű lesz a férjük.

Érdekes, hogy a mai napig megmaradt a köztudatban, hogy amilyen a az újév első napja, olyan lesz az egész év is.

Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások

11.27.

Kedves Gyerekek!

Fogadjátok szeretettel Szent Andrásról szóló videót.

11.20.

Kedves Gyerekek!

Fogadjátok szeretettel az emberi élet fordulóin belül a régi idők udvarlási szokásairól szóló videót.

11.13.

Kedves Gyerekek!

Figyelmesen hallgassátok Szent Mártonról szóló videónkat.