Gyerek koromban műugróként sportoltam, majd 14 éves koromban Berczik Sári nénihez kezdtem művészi tornára járni. Szorgalmam és kitartásom eredményeképp a Spartacus ritmikus sportgimnasztika szakosztályának versenyzője lettem. A táncot az Állatorvosi Egyetem főiskolai karának elvégzése közben sem hagytam abba. Hétvégente visszajártam Sári nénihez. Első munkahelyemen délutánonként művészi tornát és aerobikot tanítottam. S hogy tudásomat elmélyítsem elvégeztem a Testnevelési Főiskola RSG és aerobik edző szakát.

Tatára költözésemmel ez a párhuzamosság a későbbiekben is fennállt. Itt kezdtem el munka mellett tanítani és közben beiratkoztam az első középfokú moderntánc pedagógusképző tanfolyamra. Később társammal mi nyitottuk meg az első mozgás stúdiót városunkban.

2007-ben a Berczik Sára emlékversenyen megkaptam a róla elnevezett díjat. Az itt jelenlévő évfolyam növendékei még három év elteltével is nálam akartak tanulni. Úgy éreztem kevés leszek, s ezért belevágtam a Táncművészeti Főiskola elvégzésébe. 2013-ban moderntánc pedagógus lettem. Megszerzett elméleti és gyakorlati tudásomat azóta rendszeresen aktualizálom.

Tinédzser koromban a balkáni táncházak rendszeres látogatója voltam. Kenderkés jelenlétem következményeként pedig a Tatai Szarkalábak néptáncegyüttes -ma is aktív- alapító tagja vagyok.

Berczik Sári nénitől tanulva hiszem, hogy a harmonikusan megkomponált mozgás megteremti az ember belső harmóniáját is. A kettő együtt segít átlendülni a hétköznapi gondok nehézségein. Hangsúlyt fektetek a technikai alapozásra. A magával ragadó zenék szárnyán belefeledkezünk a gyakorlásba. Türelmes vagyok a tanításban és szeretem a komponálásba bevonni a résztvevőket. Mindenkinél az önmagához mért fejlődést tartom a legfontosabb célnak.

Fiatal korom óta foglalkozom mozgással. Szalontánccal kezdtem, majd a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház Showformációs Táncegyüttesének tagja lettem, később tanára és szakmai vezetője. Már egészen korán lehetőségem volt itt tanítani és továbbképzésekre járni. A tánc tanítása, a mozgás szeretetének továbbadása, a testtudat, a játékok és a közösség ereje meghatározó részévé vált életemnek.

Úgy gondolom táncolni – akár profi, akár hobbi szinten – egy életforma, ami közelebb visz önmagunkhoz, ami segít megérteni a testünk működését, ami segít továbblépni a napi problémákon, ami barátokat ad és ami boldoggá tesz.

19 évesen szereztem modern táncoktatói végzettséget a Táncpedagógusok Országos Szövetségének szervezésében. Majd párhuzamosan végeztem el a Nyugat-Magyarországi Apáczai Csere János Tanítóképző művelődésszervező szakát és a Magyar Táncművészeti Egyetemen a koreográfus képzését. Ezalatt folyamatosan képeztem magam a különböző táncstílusokban (art jazz, kortárs tánc, salsa, zouk, flamenco, stb.) és testtudati kurzusokon (Body Mind Centering, Skinner Release). Főiskolás koromban ismerkedtem meg a kontakt improvizációval, ami szerelem lett első mozdulatra. 12 éven át volt szerves része életemnek a Kontakt Budapest, ahol hazai és nemzetközi órákat tartottam és kontakt improvizáció tanári végzettséget szereztem.

Szerencsésnek tartom magam, hogy fantasztikus tanároktól tanulhattam akár itthon, akár külföldön és szerencsés vagyok, mert csodálatos tanítványokat kaptam, akiktől szintén csak tanulhatok.
Célom, hogy továbbra is megmutassam nekik a tánc csodáját, mozdulataik szépségét és határtalanságukat.

A tanulás pedig nem áll meg, mert 2024 szeptemberétől én is folytatom tanulmányaimat a Táncművészeti Egyetem modern- és kortárstánc pedagógus MA képzésén.

Angyal Marianna vagyok, MA végzettségű néptáncpedagógus. 26 éve kezdtem táncot tanítani gyerekeknek, felnőtteknek, kezdőknek és haladóknak egyaránt.

A tánc számomra a mindennapok része, a tanítás pedig a tanulás egyik legfontosabb eszköze. Miért épp a magyar néptáncot választottam?

Akár a magyar, akár távoli népek népművészetéről van szó, azt nem különleges érdekességnek, egzotikumnak, furcsaságnak kell tekintenünk, hanem a mának szóló üzenetnek, melyben törékeny, veszendő, de életünkhöz nélkülözhetetlen értékek rejtőznek, amiket érdemes átmenteni a jövőbe. Amit ma néphagyománynak fogunk fel, a szellemi és tárgyi része egyaránt, az ember legfontosabb testi és lelki szükségleteinek kielégítésére jött létre anno, és sok megszívlelendő formát, gyakorlatot őrzött meg.

Hiszem, hogy az iskolákban a művészeti nevelés, az énekóra, a tánc, a játék, a tornaóra stb. éppen olyan fontos, mint a matematika vagy a nyelv.

A néptáncot, mint a szellemi népi kultúra részét, közösségi művészetnek tekintem. Pedagógusként mindig is fontos volt számomra, hogy tanítványaim az oktató-nevelő munka során művészeti perspektívát is kaphassanak. Szükséges ez ahhoz, hogy a néptáncban, mint mozgásformában egy művészeti önkifejezési eszközt is birtokoljanak/gyakoroljanak. Amikor például a sokszor, sokat emlegetett improvizációnak a mibenlétét keressük, éppenséggel a művészet, mint önkifejezési eszköz szellemi kérdéskörével is számot kell vetnünk.

Pedagógiai alapállásom, hogy a pedagógus nem autoriterszemély, sokkal inkább facilitátora tanítványai fejlődésének; legfőbb feladata a fejlődés lehetőségfeltételeinek megteremtése. Eszközöket és módszereket biztosítani tanítványai számára önmaguk és a világ megértéséhez.

Mottóm: Mindenki olyan világon dolgozik, amilyenben élni szeretne.

Tanulmányaim:

• Babes-Bolyai Tudományegyetem – Filozófiatörténet (2002)
• Babes-Bolyai Tudományegyetem – Hermeneutika és kultúra mesterszak(2003)
• Magyar Táncművészeti Egyetem – Táncos és próbavezető, néptánc szakirány (2022)
• Magyar Táncművészeti Egyetem – Tánctanár mesterképzés, néptánc szakirány (2024)

Ungi Ilona vagyok, kettő felnőtt gyermek édesanyja, lányom a Kenderkében szerette meg a néptáncot. Szülőként bekapcsolódtam a Szarkaláb Néptánccsoportba 2010-ben, azóta is aktív tagja vagyok.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai tanárképző Főiskolát, 1991-ben végeztem el Budapesten. A magyar nyelv és irodalom mindig közel állt hozzám, ezért ez irányban kezdtem el a tudásomat bővíteni, így elkezdtem az ELTE magyar szakát főiskolai szinten, majd a Szegedi Tudományegyetemen fejeztem be a tanulmányaimat a Bölcsész Karon, 2003-ban.

Fontosnak tartom, hogy a gyengébben haladó diákok és a gyorsabban fejlődők egyaránt sikeresek legyenek. A különböző intézményekben a korábban megszerzett, a szaktárgy tanításának ismerete és módszerei sokat segítettek a tanítványok önálló gondolkodásra nevelésében, remélem ez a szakgimnázium tanulóinál is sikeres lesz. Fontosnak tartom, hogy a minőségre, az összefüggések felismerésére törekedjünk, ne a mennyiségre. Úgy gondolom, hogy a diákok sikerének alapja, hogy elsajátítsák, hogyan tanuljanak.

Alapelvem, hogy mindenki tehetsége, az érdeklődésének és személyiségének a legmegfelelőbben bontakozzon ki, ezért a követelményrendszert személyre szabottan érvényesítem a tanítási-tanulási folyamat során. A nevelésben az indirekt hatásokat eredményesebbnek tartom, mint a direktet. További célom az irodalom, az olvasás megszerettetésén túl a kulturális értékek megismertetése a tanulókkal, hogy azokhoz értő, óvó megbecsülő módon viszonyuljanak.

Békefi – Juhász Dorottya vagyok Pedagógia- történelem MA tanári (EKTF) és Andragógai – művelődésszervező szakirányú (NYME-AK) diplomákkal rendelkezem. 2017-ben Közoktatás vezetői képesítést szereztem a BME Gazdasági – és Társadalomtudományi Karán.  2012-ben csatlakoztam a Kenderke műhely csapatához, 2014 óta aktívan táncolok a felnőtt néptánccsoportban, a Tatai Szarkalábakban.

Leendő osztályfőnökként fontosnak tartom a jó osztályközösség kialakítását, ahol tisztelik, segítik és elfogadják egymást a tanulók. A jó csoportlégkört sok közös élménnyel is igyekszem támogatni. Fontosnak tartom az egyéni individuumok, a diákok képességeinek, készségeinek megismerését. Szeretném támogatni diákjaimat a pályaorientáció terén is.

A tanítványok sikere egyben a gyermek, a pedagógus és a szülő munkájának közös érdeme. Fontos szerepe van ebben a motivációnak, a következetességnek, a hitnek és a közösen megélt élményeknek is.

Történelemtanítás során törekszem aktív, a mindennapi élethez is adaptálható tudást átadni. Célom, hogy a diákok ne csak adathalmazokat magoljanak, hanem megértsék, felismerjék a lényeges összefüggéseket. Óráimon elsődleges szempontnak tartom a szemléltetést, ezért igyekszem minél szélesebb pedagógia módszer és eszköztárral rendelkezni, ezáltal élményalapú oktatást nyújtani. Szeretném a tanulók általános műveltségét bővíteni, és olyan komplex tudást átadni, melyben az egyes történelmi eseményeket, időszakokat más tantárgyak tananyagával is képesek párhuzamba állítani, összekapcsolni.

Illés Dániel vagyok. Matematika – fizika szakos középiskolai tanár. 1985-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Azóta megszakítás nélkül tanítok. 22 évig tanítottam a tatabányai Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában autószerelő, gépszerelő, fémforgácsoló és logisztikus tanulókat. 2007 óta a Tatai Református Gimnáziumban tanítok. 2011 óta a gimnázium igazgatója vagyok. Szeretem a táncot (nézőként), és célom, hogy a táncosok is megszeressék a matematikát. Legalább annyira, hogy biztonságosan leérettségizhessenek.

Kohut Judit vagyok, angol szakos nyelvtanár. Tanulmányaimat az ELTE BTK-n végeztem, itt szereztem diplomát és azóta középiskolásokat tanítok.

Úgy gondolom, hogy a nyelvtanulás nem csak új kultúrák megismerésére és változatosabb tudás megszerzésére ad lehetőséget, hanem utat nyit új kapcsolatok építésére is. Hiszen a nyelvtudás egyik legnagyobb haszna lehet az, hogy nem csak honfitársainkkal tudunk szót érteni. Ezért hiszek a kommunikáció alapú nyelvoktatásban, és mindent megteszek azért, hogy a diákjaim részt vehessenek külföldi projektekben, diákcsere programokban és így megtapasztalhassák a nyelvtudás jelentőségét és örömét.

feltöltés alatt

feltöltés alatt

Már egészen kisgyermekkoromtól kezdve lenyűgöztek a számomra megmagyarázhatatlannak tűnő természeti jelenségek és minduntalan örömömet leltem abban, hogy más emberek figyelmét is felhívtam ezekre a csodákra. Ahogy egyre idősebb lettem elkezdett érdekelni ezen jelenségek tudományos háttere is, így 2018-ban jelentkeztem az ELTE osztatlan tanári mesterképzésére, biológia-kémia szakpárral.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a diákjaim az óráimnak ne csak passzív hallgatói, hanem aktív résztvevői legyenek és saját tapasztalataik által jussanak hozzá a hétköznapi életben is szükséges tudáshoz.

Pedagógusként az egyik fő célom, hogy a diákjaimnak olyan gyakorlatorientált oktatásban legyen része, melyből későbbi életükben is előnyt tudnak kovácsolni. Többek között szeretném elérni, hogy a tanulóim tájékozottak legyenek az egészségük megőrzése szempontjából legfontosabb, tudományosan megalapozott ismeretekkel kapcsolatban, továbbá céljaim között szerepel az is, hogy kritikus gondolkodásuk fejlesztése révén képesek legyenek felismerni az őket lépten nyomon körülvevő áltudományos átveréseket.

Amennyiben diákjaim nyitottak rá örömmel szervezek számukra különböző tematikus kirándulásokat is, ahol a természettudományok iránt jobban és kevésbé érdeklődők is megtalálhatják számításaikat, hiszen jó társaságban, szép és érdekes helyeken csak úgy repül az idő. J

Amióta az eszemet tudom, az életem fontos része a zene. Leginkább a templomban kezdtem a zenélést, de tanultam népdalt énekelni, jártam néptáncra, zeneiskolába, könnyűzenei együttesbe… Későn a komolyzene mellett döntöttem és 2005-ben végeztem a Berzsenyi Dániel Főiskolán ének-zene tanár, egyházzenész szakon. A zenei tanulmányokkal eltöltött évek alatt kikristályosodott a gondolat, miszerint a zene egy olyan erő, ami az emberi lélekbe gond nélkül tud behatolni és ott akár gyógyító folyamatokat is tud indítani, támogatni. Ezért jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetemre, és 2014-ben Zeneterapeuta szakon le is diplomáztam. Jelenleg terapeutaként is tevékenykedek és emellett lettem az Általér Református Szakgimnázium zenei tanszakának tanára.

Tapasztalatom és meggyőződésem, hogy a zene és a ritmus jelenlétének a gyermekek, fiatalok életében számtalan pozitív hozadéka lehet. Fontosnak tartom, hogy a zenei ismeret élményen keresztül érkezzen, így még mélyebbre juthat a kisgyermekek, fiatalok lelkében. Óriási lehetőségnek érzem, hogy a népi hagyományainkkal, a zenén, a táncon keresztül, lehetünk részesei a gyermekek lelki és szellemi fejlődésének, alakulásának. A középiskolás korosztály zenei ízlésének, fejlődésének formálása nagy kihívás, de számomra nagy lehetőség is. Minden foglalkozásomon jelen van a zenetanár és a terapeuta is, amit ma még nem minden intézmény fogad el. Iskolánk lelki és szakmai nyitottsága teret ad erre a komplex munkára.