Tantestület
Farkas Emőke – igazgató
„Elvetettem kenderkémet…” – hangzott az ének 40 évvel ezelőtt egy lelkes gyermekcsapat szájából nagymamám, vezetésével. Kun Lajosné, a kenderkések „Öreg Kati nénije” (szerette, ha így hívjuk), kicsi, ám igen erős magot ültethetett, hiszen rájuk épülve hozta létre édesanyám Kun Katalin a ma is működő művészeti iskolánkat, mely mára református fenntartású. Zsenialitásának köszönhetően egyre magasabb szakmaiságot, és nagyobb létszámot jelzett ez a név.
Az én életem teljesen összefonódott a Kenderkével. S most alkalmam van visszaadni azt, amit ettől a közösségtől kaphattam. Meggyőződésem, hogy testi és lelki erőforrást nyújt esztétikai és mozgásanyanyelvünk, hagyományunk. Sokkal könnyebben tudunk az egész világ felé nyitni, ha tudjuk, honnan indultunk. A nálunk megtalálható tanszakok és szakkörök is ezt az értékrendet képviselik.
Megtisztelő elöl járva segíteni ezt a munkát. Hiszem, hogy a hozzánk járó, közel 300 gyermeknek és családjaiknak jó irányt tudunk mutatni a tiszta forrás felé.
Iskoláim:
- Magyar Táncművészeti Főiskola – tánctanár mesterképzési szak, néptáncpedagógus szakirány 2015.
- BME – szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető 2017.
- Modern Üzleti Tudományok Fősikolája – kereskedelmi szak 2011.
Békés Andrea – igazgatóhelyettes, moderntánc tanszak vezető
Egész életemben jelen volt a mozgás valamilyen formában: műugrás, ritmikus sportgimnasztika, görög- és délszláv táncok, aerobik, a moderntánc különféle irányzatai és a magyar néptánc. Megszerzett elméleti és gyakorlati tudásomat rendszeresen aktualizálom.
Berczik Sári nénitől tanulva hiszem, hogy a harmonikusan megkomponált mozgás megteremti az ember belső harmóniáját is. A kettő együtt segít átlendülni a hétköznapi gondok nehézségein.
Egészségünk megőrzéséhez ismernünk kell a testünket, tudatosítanunk kell működését. A plasztikusan kidolgozott izomzatnak számos előnye van. A tánc kiváló módja annak, hogy a magával ragadó zenék szárnyán belefeledkezzünk a gyakorlásba. Türelmes vagyok a tanításban és szeretem a komponálásba bevonni a résztvevőket.
1993-ban szülőként kerültem kapcsolatba a Kenderkével. Később itt tartottam moderntánc tanfolyamaimat. 1999-ben kezdtem el tanítani a Kenderke néptáncosait táncelőkészítő gimnasztikára, moderntáncot pedig szakkörben.
Jelenleg gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt foglalkozom. Mindenkinél az önmagához mért fejlődés a cél.
Bánáti Norbert -trombita tanszak vezető
Bánáti Norbert vagyok, a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola trombita és furulya tanára, emellett az iskola zenei tanszak vezetője. 2013 decembere óta vagyok a Kenderke család tagja, ám én nem a táncos múltammal kerültem kapcsolatba az iskolával, sokkal inkább a közös és nagyon színvonalas fellépésekkel. 2010-ben diplomáztam le Győrben a Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetében trombitatanár-kamaraművészként. Több helyen dolgoztam, de a zene mindig része volt az életemnek. Ennek köszönhetően vagyok most is itt. Emlékszem gyermekkoromban mekkora jelentősége volt, hogy hogyan álltak hozzám, hogyan szerettették meg velem a zenét. Most is ez a legfontosabb számomra; minél többen zenéljenek és érezzék jól magukat közben. A zene a magyar kultúránk egyik, ha nem a legfontosabb kincse, amit őrizni és ápolni kell. Kassai Lajos alapmottóját magam is hiszem és vallom, miszerint: „nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.” – gyere Te is és tarts velem. Remélem veled is mihamarabb találkozom, és együtt zenélhetünk.
Jocha-Kánya Réka – néptáncpedagógus
A Pécsi Tudományegyetem néprajz- és a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc pedagógus szakjain végeztem tanulmányokat. Jelenleg néptánc-pedagógusként dolgozom a tatai Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskolában. Hivatásomnak tekintem a magyar kultúra testet-lelket építő erejének a megéreztetését és az erre való igény kialakítását. A népzene és a tánc, számomra az éltető levegő. Ezt a levegőt a csíki havasokban szívhattam magamba. Berecz András szavaival élve, szeretnénk olyan „szellemi-lelki otthont, amelyben a gyermekeink is jól érzik magukat. Amiben ki tudnak egyenesedni. Ahová messziről is visszatalálnak.” A Kenderke egy ilyen iskola, ahol az ide járó gyermekek szüleivel közösen nap mint nap ezért munkálkodhatunk. A Kenderke egy olyan lehetőség a gyermekeknek és a fiataloknak, ahol közösségben és biztonságban megtanulhatják, hogy hogyan lehet ember módjára szórakozni úgy, hogy közben a testi-lelki egészségük és épülhet.
Keltai Gábor – néptáncpedagógus
A néptánccal általános iskolás koromban találkoztam először, majd teljesen magával ragadott a műfaj sokszínűsége. Az évek során az életem teljesen összefonódott a néptánc, népi hagyományok világával. Sok-sok mestertől tanulhattam a táncstílusokat, majd magam is tanítani kezdtem a néptáncot. Ennek már 35 éve.
Tanulmányaimat a Magyar Táncművészeti Főiskolán majd a Magyar Táncművészeti Egyetem mesterszakán végeztem. (2000, 2018.)
Kivételes lehetőség, hogy városunkban ilyen sok gyermek ismerheti meg a népi kultúrát. A tatai Pötörke Táncegyüttes művészeti vezetőjeként megtiszteltetés, hogy ismét részt vehetek a Kenderke művészeti munkájában.
Szerencsésnek érzem magam, amiért mindennapi munkámban széles skálán, több korosztállyal és több táncműhely fiataljaival is foglalkozhatom az ismeretterjesztéstől kezdve a tehetséggondozásig.
A legnagyobb siker számomra, ha a mai fiatalok felismerik a néptánc nagyszerűségét és maguk is megélik és újra alkotják azt.
fotó: Solymos Ákos
Jocha Balázs – néptáncpedagógus
Táncolni, a tatabányai Bányász Néptáncegyüttesben kezdtem.
Itt kaptam az első lehetőséget csoportvezetői képességeim kibontakoztatására is, majd pár évre rá 1999-ben óraadó-asszisztensként tanítottam a Kenderkében.
2001-ben már főállású tanárként kezdtem Győrben a Harmónia Művészeti Iskolában és azóta vezetem a Csobolyó Néptáncegyüttest Győrújbaráton.
Az elmúlt 20 évben csoportjaim, táncosaim rendszeres díjazottjai a régiós és országos fesztiváloknak, versenyeknek. Együttesvezető kolléganőmmel több ízben nyertük el a Legjobb Felkészítő Tanár címet országos Tanulmányi Versenyeken, illetve 2011-ben megkaptuk az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület Pedagógiai Díját.
Mégis, a díjaknál fontosabbnak tartom, hogy a néptánc legyen mindenkié és az élhető népi kultúra legyen a mindennapjaink része!
Gyurkó Erzsébet – Néptáncpedagógus
Néptáncpedagógusként három évtizede dolgozom Tatán, kis néptáncosok nemzedékeit tanítva meg az első lépésekre.
Már az általános iskolában bekerültem a népzene és néptánc bűvkörébe. A Pötörke Táncegyüttesben tanultam meg az első lépéseket, majd képzéseken, nyári táborokban fejlesztettem tudásomat. Később tanítói és néptáncpedagógusi, majd a Magyar Táncművészeti Egyetemen mesterpedagógusi diplomát szereztem.
Szívügyem, hogy a gyermekek tudatában legyenek annak, hogy a világon egyedülállóan gazdag és különleges magyar néptánc- és népzenei hagyományokkal rendelkezünk, s mindez egy karnyújtásnyira elérhető számukra. Komplex módon tekintek a továbbadásra, hiszen a tánc, a hangszeres játék, a zene és a népdal a szokásokkal karöltve elválaszthatatlan
egészet képeztek a régi emberek életében. Nagyon fontos, hogy a ma embere is tisztelje és megélje a hagyományokat, gyakorolja e kultúrát.
A Kenderke fontos zászlóvivője ennek az ügynek, ezért tudásommal szívesen segítem munkájukat.
A Pötörke Népművészeti Egyesület elnökeként a városunkban működő két műhely együttműködésének folyamatosságát segítem.
Szentimrey Panna – furulya oktató, népi ének oktató
Népi furulya tanulmányait 7 éves korában kezdte, 12 évesen már vidéki táncházakat vezetett, mint prímás furulyás. Gimnáziumi évei alatt Juhász Zoltántól tanult, ez alatt az idő alatt az Országos Népzenei Versenyen első helyezést ért el. Tanulmányait a Budapesti Ward Mária Konzervatórium OKJ képzésén folytatta furulya és népi ének szakon, majd a Károli Gáspár Református Egyetem tanító szakán. Ezzel egyidőben valóra vált gyerekkori álma is: Moldvában kezdett tanítani, táncházakat muzsikálni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alkalmazottjaként.
Egyetemi tanulmányai mellett rendszeresen tanít furulyázni gyerekeket és felnőtteket magyarországi és több határon túli (Erdély, Vajdaság) nyári táborban.
„Hosszútávú céljaim közé tartozott egy olyan helyen megállapodni és tanítani, ahol a népi kultúra egészével ismerkedhet meg a gyermek. Azt gondolom a mai világban nagyon fontos, hogy a gyermek milyen közegben szocializálódik és ott milyen impulzusokat kap. Azt gondolom, a Kenderke közössége helyes irányba támogatja a fiatal generációt, ahol az igazi értékek kerülnek előtérbe. Többek között ezért is hatalmas öröm számomra, hogy gyarapíthatom a Kenderke csapatát!”
Szénási Veronika – mesemondó
A felvidéki Kisújfalun születtem a Vág- Garam közén, tájnyelvét a saját anyanyelvemnek tekintem. Gyermekként sok időt töltöttem dédanyámmal, öreg nénémmel. Munkájukkal, értékrendjükkel egy letűnt idő fényét villantották elém.
A révkomáromi Hajós Néptáncegyüttesben apránként a magyar népdal beszivárgott az életembe és annak elválaszthatatlan része lett. 2018 nyarán a Tatabányai Népmesepont vezetője és szakmai megvalósítója lettem. 2019-ben elvégeztem a ” Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyamot a Hagyományok Házában, majd a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület tagja lettem.
Amióta rendszeresen mesélek, tudatosan figyelem a vidékünk tájszólását, gyűjtöm a szófordulatait, beépítem mesemondásomba. A magyar népmese nyelvezetének esztétikai értéke felbecsülhetetlen kincs. Hiszem, hogy a szóbeliség gyönyörű szófordulatai nem merülnek feledésbe, élnek és újjászületnek a jövő mesemondóinak ajkán.
Tanulmányaim:
- Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, geográfus szak, környezetföldrajzi szakirány – 2005
- Selye János Egyetem – Komárom – pedagógia – 2008
- Magyar Népmese – hagyományos mesemondás
Hagyományok Háza – 2019
- Népi játszóházvezetői tanfolyam
Hagyományok Háza – 2022 februártól jelenleg is
Orbán Kata – citera oktató
A népzene bármilyen formája, a néphagyományok ápolása kiskorom óta az életem része. A 2022/23-as tanév 2 szempontból is különlegessé vált számomra. Megkezdtem a tanulmányaimat a Zeneakadémián, amely 11 éves korom óta az álmom, illetve bekerültem a Kenderke tanári karába.
Többféle hangszeren játszom: citerán, kobzon, tekerőn, illetve énekelek. Tanulmányaimat jelenleg a Zeneakadémián és az Óbudai Népzenei Iskolában végzem. A tanultak továbbadása pedig teljesen feltölt. 14 éves korom óta minden nyáron egy napközis tábor keretén belül oktatom a citerát, éneket. Ezenkívül 2018 óta én vezetem az Enesei Borostyán kórust Enesén, amely egy nyugdíjasokból álló népdalkör.
Kovács Vera – moderntánc oktató, koreográfus
Fiatal korom óta foglalkozom mozgással. Szalontánccal kezdtem, majd a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház Showformációs Táncegyüttesének tagja lettem, később tanára és szakmai vezetője. Már egészen korán lehetőségem volt itt tanítani és továbbképzésekre járni, ami elindított egy olyan úton, amiről valószínűleg már nem nagyon fogok letérni. A tánc tanítása, a mozgás szeretetének továbbadása, a testtudat, a játékok és a közösség ereje meghatározó részévé vált életemnek. Számos tánc stílussal és mozgásformával ismerkedtem meg (modern-, kortárs, salsa, argentin tangó, zouk és a nagy szerelem a kontakt improvizáció).
Úgy gondolom táncolni – akár profi, akár hobbi szinten – egy életforma, ami közelebb visz önmagunkhoz, ami segít megérteni a testünk működését, ami segít továbblépni a napi problémákon, ami barátokat ad és ami boldoggá tesz.
Ezért is fontos számomra a tanítás, hogy mindezt megmutassam.
Elvégeztem a Táncpedagógusok Országos Szövetségének modern táncoktatói tanfolyamát, majd később párhuzamosan végeztem a Nyugat-Magyarországi Apáczai Csere János Tanítóképző művelődésszervező szakát és a Magyar Táncművészeti Egyetemen a koreográfus képzését. 12 éven át volt szerves része az életemnek a Kontakt Budapest, ahol hazai és nemzetközi órákat tartottam és elvégeztem a kontakt improvizáció tanári képzést Gál Eszter vezetésével.
Csere Márta – zenepedagógus
Már gyermekkoromban jelen volt az életemben a Kenderke, bár nem a tánc volt a fő tevékenységem, hanem a népdal éneklés. A későbbiekben kissé eltávolodva a népi vonaltól komlyzenész lettem. 2005-ben végeztem a Berzsenyi Dániel Főiskolán ének-zene tanár, egyházzenész szakon, majd 2014-ben a Pécsi Tudományegyetemen zeneterapeuta szakon. Jelenleg terapeutaként is tevékenykedek és emellett lettem a Kenderke zenei tanszakának tanára.
Tapasztalatom és meggyőződésem, hogy a zene és a ritmus jelenlétének a gyermekek életében számtalan pozitív hozadéka lehet. Fontosnak tartom, hogy a zenei ismeret élményen keresztül érkezzen, így még mélyebbre juthat a kisgyermekek lelkében. Óriási lehetőségnek érzem, hogy a népi hagyományainkkal, a zenén, a táncon keresztül, lehetünk részesei a gyermekek lelki és szellemi fejlődésének, alakulásának. Minden foglalkozásomon jelen van a zenetanár és a terapeuta is, amit ma még nem minden intézmény fogad el. A Kenderke lelki és szakmai nyitottsága teret ad erre a komplex munkára.
Hulinné Gyenizse Judit– gazdasági ügyintéző
Hitch Dóra – viselettáros
Kenderkés időszámításom kis óvodásként kezdődött, amikor édesanyám beíratott az akkori ovis foglalkozásra. Már akkor magával ragadott a légkör és a fantasztikus hangulat, pedig talán még fel sem fogtam, hogy mi történik körülöttem. Egy nagy családba csöppentem, a második családomba.
Az alapok elsajátítása után, idősebb táncosként rengeteg rendezvényen és versenyen vehettem részt, sok szép helyre utazhattam, nagyszerű embereket ismerhettem meg. Ezúton is köszönöm tanáraim felkészítését, biztatását!
2016-ban dolgozóként léphettem be az intézménybe, egy tanévet töltöttem asszisztensi minőségben az iskolában. Felsőfokú tanulmányaim miatt sajnos egy időre el kellett köszönnöm a kollégáktól, de 2021. szeptemberétől újra a tantestületet bővítem, mint viselettáros.
Kelemenné Goldschmidt Judit – iskolatitkár
Szülőként kerültem közel a Kenderkéhez. 3 lányos anyukaként elkelt a segítségem, ha fellépések előtt hajat kellet fonni vagy vasalni és alsószoknyát felkötni.
2015. nyarától töltöm be az iskolatitkári munkakört. Az iskola tanügyi dokumentumainak kezelése lett a feladatom. Az iskolában kedves munkatársakra találtam, akik túl azon, hogy megismertették gyermekeimmel a népi kultúra sokszínűségét, egy összetartó, jó hangulatú közösséget hoztak létre.
Tóth-Szentendrei Gabriella – ügyviteli munkatárs
Szülőként ismertem meg a Kenderkét. Nagy boldogság volt számomra, hogy látthattam gyermekemet viseletben a színpadon táncolni. Csodáltam az itt dolgozók lelkesedését, tánc iránti szeretetét.
Örültem, mikor hívtak, legyek a csapatuk tagja.
2017 óta dolgozom az iskolában. A munkám mellett részt veszek az iskola kulturális eseményein, rendezvényein, melyek során megismerkedtem a népi kultúra értékeivel, szépségeivel.
Büszkeséggel tölt el, hogy Kenderkés lehetek!
Kisgyőri Tiborné Nelli – higiéniai munkatárs
2011 óta vagyok a Kenderke csapatának tagja.
Minden iskolai rendezvényen, eseményen részt veszek. Munkám mellett szívesen segítek a fellépések előtti előkészületekben, a táncosaink öltöztetésében.
Köszönöm, hogy részese lehetek ennek a nagyszerű családnak!
Békefi-Juhász Dorottya – művelődésszervező
Lakat Bálint
Négy éves koromban talált rám a néptánc. Akkor László Gábor fedezett fel, aki óvodai keretek között vett a szárnyai alá. Majd később kisiskolás koromban az Ajka-Padragkút Néptáncegyüttesben folytattam, ahol Vastag Ricsi, Kovács Norbert ’Cimbi’, majd később Kádár Ignác ’Náci’ kezei alatt fejlődtem. Szerencsés helyzetben voltam, mivel elősorban nem a tánclépéseket kaptam meg mestereimtől, hanem a tánc szeretetét és a lelkületét. Úgy gondolom, hogy ezek nélkül a tánc legyen az néptánc vagy akár milyen más stílus, csak egy sportteljesítmény lenne. Volt szerencsém több hivatásos táncegyüttesben illetve színházban is táncolni, ahol megtanultam megtanulni és átadni a táncot másoktól-másoknak.
A táncolás mellett a tánc tanítása is az életem része, óvodás korosztálytól, a szeniorokig bezárólag adhattam át tudásomat.
Amikor feladtam a hivatásszerű táncolást egyre többet kezdtem el a zenével és a zenéléssel foglalkozni, mára több népzenei formációba is hívnak dobosként.
Célom, hogy a mesterimtől megkapott lelkületet és tudást továbbadjam.
