2021.04.23.
Sárkányölő Szent György napja
Április 24.
Szent György a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények és a cserkészek védőszentje. Legendája szerint legyőzte a sárkányt és megmentette a királylányt. Az igazi tavasz kezdetének is tartják ezt az időszakot, mert eddigre zöldülnek ki a fák és a rétek. Ezen a napon tartották a rómaiak a Paliliát, ami pásztorünnepet jelent. Sok helyen ezen a napon hajtották ki az állatokat számos szokás kíséretében, amely az állatok egészségét, szaporaságát szolgálta. Az Ipoly mentén az aprószentek- napi vesszővel hajtották ki az állatokat, hogy megvédjék őket a rontás vagy a vadállatok ellen.
Szent György napkor volt a pásztorok és a béresek felfogadásának ideje. Híres esemény a kalotaszegi juhbemérés, amelyet Mérában szoktak megrendezni. Ilyenkor állapítják meg a gazdák milyen mennyiségben részesülnek a tejből.
Szent György napi kilövés is számot tevő szokásnak számított. Ilyenkor a legények kiénekelték (kilőtték) a lányok és asszonyok hibáit.
Jellegzetes rontás elhárító hiedelem a harmatszedés, amely az ég áldása és a termékenység jelképe. Ez a szokás összekapcsolódott a tejhozam bővítésével is. Amikor a nők szedték a hajnali harmatot a kötényükbe, akkor közben mondogatták, hogy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem.” A későbbiekben a harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták, hogy minél több vajuk legyen.
A mezőgazdaság szempontjából ezen a napon vetették sok helyen a kukoricát, uborkát és a babot. Az időjárást is figyelték, és ha megszólaltak a békák, akkor korai tavaszt és nyarat jósoltak.
Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások. Mezőgazda kiadó. Budapest
2021.04.16.
Tiszai táncdialektus
Mint már korábban is tanultuk, három nagy dialektusterületünk van a néptánc
szempontjából. Ma a Tiszai dialektussal fogunk megismerkedni. Az Alföld és a Felvidék keleti
felét foglalja magába.
A középső dialektusterület kisebb egységei
1. Felső-Tisza-vidék
(Bodrogköz, Szatmár
megye, Nyírség,
Hajdúság, Szilágy
megye)
2. Északkelet Felvidék
3. Keleti palócok és matyók
4. Nagykunság, Jászság
5. Dél-Alföld, Alsó-Tisza-
vidék
A domborzata, a történeti és társadalmi fejlődése egységesebb, mint a másik két
dialektusterületnek. Szembetűnő a török hódoltság ideje alatt érintett vagy érintetlen területek
polgári fejlődése. A mezővárosok kisebb központokat hoztak létre, amelyhez a környező
tanyavilág is csatlakozott.
A régi kultúra mellett megjelentek a nagyobb városokban a tánciskolák, ahol a kor
divatjának megfelelő új táncokat tanították a táncmesterek. A táncélet szempontjából a
házibálok (padkaporos bál, tapodó…) mellett megjelentek a polgári stílusú rendezett bálok.
2
Jellemző tánctípusok
– Pásztortánc, botoló: Ezen a vidéken főként állattartással foglalkoztak, ez kedvezett a
régies pásztorkultúra hosszan tartó fennmaradásának. Az eszközös pásztortáncoknak, a
botolóknak több típusát is tartjuk számon. Lehet szóló, vagy csoportos (itt lehet 2 férfi
párbajszerű küzdelme, vagy nővel járt páros vagy csoportos táncok). Ezek zenei és
táncanyaga nagyon szerteágazó és sokrétű.
– Lánykarikázó: A dialektus északi sávján ismert. A többi területen körcsárdás volt a
jellemző.
– Ugrós: Főként a Dél-Alföldön jellemző oláhos néven.
– Verbunk: Kötetlen szerkezetű, főként csapásoló motívumokból áll. Általában
tánckezdő szerepe volt. Zenei és mozgásanyaga szorosan kapcsolódik a csárdáséval,
ami a táncrendben követi. Van egy sajátos formája is, mégpedig a dramatikus tréfás
verbuválás.
– Lassú és friss csárdás: Ezen a területen meglehetősen összeolvad. A motívumkincse
gazdag (hegyezők, hátravágók, cifra, kisharang, félfordulók, csapások…), és
jellemzően fent hangsúlyban táncolták. A párelengedés általában csalogatás nélkül
valósul meg. A páros formán kívül még kedvelt volt a hármas csárdás és a négyes
körcsárdás is.
– Lakodalmi táncok: Osztótáncok és dramatikus lakodalmi táncok.
Felhasznált irodalom:
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya
Térkép:https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-nep-tanchagyomanya/magyar-
2021.04.09.
Kedves Gyerekek!
Fogadjátok szeretettel a táncillemmel kapcsolatos folklórismeret tananyagot.
2021.03.26.
Kedves Gyerekek!
Fogadjátok szeretettel az alábbi videót.
2021.03.08.
Kedves Gyerekek!
Ma folklórismeretből a Dunai dialektussal fogunk megismerkedni.
Nagyon szép hetet kívánok!
2021.03.05.
Böjti időszak szokásai a lelki egészség szempontjából
A mozgalmas farsangot követően ez egy sokkal nyugodtabb, befelé fordultabb időszak. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart.
Ebben az időszakban böjtöltek, hamut szenteltek, a tánc viszont tiltott volt ebben az időszakban. A legjellegzetesebb mozgásforma a böjti karikázó. A lányok énekes körtánca mellett böjti játékokat is játszottak, amit már a tavasz köszöntését hivatottak szolgálni a visszafogottabb szórakozás mellett.
A videóban a kiszézéssel ismerkedhettek meg.
2021.02.26.
Farsang szerepe az évkörön
Mint már korábban is tanultuk, ez egy évenként ismétlődő rövidebb- hosszabb időszak, ami abolondozás, evés, ivás, lakodalmak és disznótorok ideje. Ha egy kicsit megvizsgáljuk az évkört,akkor megfigyelhetjük, hogy a farsangi időszak a többihez képest kicsit káoszosabb,nyakatekertebb.
Itt felborulnak a falu hétköznapjait meghatározó íratlan szabályok. Az ember életében mindig vannak kifelé és befelé forduló időszakok. Véleményetek szerint a farsang vajon melyiknek kedvez?
Nyilván érezhető, hogy az ember ilyenkor „kibújik a bőréből” és egy szokatlant,egy másikat vesz magára, tehát ez egy határozott kifelé fordulást jelent.
Számomra érdekes tapasztalás és látvány, hogy az évkör rendje olyan csodálatosan van megalkotva, mintha az ember lélegezne. Mert a farsang tetőpontja az utolsó három napban csúcsosodik ki, azonban a megtisztulás ideje, a böjt követi.
Most arra kérlek Benneteket, hogy a farsang témakörét legyetek kedvesek áttanulmányozni, és tegyétek hozzá a tanulmányaitokhoz azokat szép emlékeket és tapasztalatokat, amiket a farsanggal kapcsolatban megéltetek.
2021.02.19.
Kedves Gyerekek!
Folklórismeretből legyetek kedvesek az eddigi tananyagot még egyszer átnézni, átolvasni, és ha valakinek van kérdése, akkor bátran jelezze felém.
Köszönöm!
2021.02.12.
A fonó
A hidegebb időben (őszi betakarítástól a farsang végéig) a női társasmunka legfőbb színtere volt. Az ünnepkör az itt töltött időt is befolyásolta. Például adventtől karácsonyig egy csendesebb időszak volt, farsangkor azonban elérte a szórakozás csúcspontját a fonó. A legtöbb helyes Szent Mihály napjához kötötték a fonás kezdőnapját. Egyes vidékeken pedig csak decemberben kezdték el.
Voltak tilalmas napok, amikor tilos volt fonni. Ilyen nap volt például Luca napja, illetve általában nem fontak szombatonként.
A fonás legrégibb eszköze a guzsaly, (több változata is ismert: talpas guzsaly, székes guzsaly…). A legtöbb díszített példány volt, mert ezt a leányoka kedvesüktől kapták ajándékba.
A 18.század végétől jelent meg a kerekes guzsaly, a rokka, de csak lassan szorította ki az elődjét. A kész fonalat, az úgynevezett motollára tekerték fel.
Említésre méltó, hogy többféle fonóról beszélhetünk. Megkülönböztethetők korcsoportok szerint (asszonyfonó, lányfonó, vagy vegyesen asszony- és lányfonó), valahol pedig a munka jellege volt másabb.
A fonó nem egy fix helyszín volt, hanem közösen béreltek egy házat. A leírásokban azt is olvashatjuk, hogy egyik nap egyik lánynál, másik nap másik lánynál működött a fonó.
A fonóba járáskötelező volt. Aki nem vett részt, azt felkeresték és kikolompolták és taligán húzták el a fonóba. Ez bizony nagy szégyen volt. Mivel ez a téli szórakozás színhelye volt, ezért számtalan játékot (ügyességi, kitalálós, utánzó) játszottak ott. Voltak legényjáró napok, amikor engedett volt a kötetlenebb beszélgetés.
Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
2021.02.05.
Táncalkalmak
A táncalkalmakat kialakulásuk alapján különböztetjük meg. Két fajtája van: a spontán módo kialakult, kötetlenebb formájú mulatság, a másik pedig a szervezett formájú bál. Ez utóbbi a polgári élet hatásait tükrözi.
Spontán táncalkalmak
Jellemzően visszatérően ismétlődtek a falu életében. Rendezői és vezetői a legényszervezetek vezetői, a falusi fiatalság rátermett tagjai voltak (legénybírók). Kötetlen és játékos volt a hangulat. Rendszerint vasárnap vagy ünnepnapok délutánján kezdődött és estig tartott. Jellemzően a falu életében hagyományos régi táncrendet járták. A zenészek vagy előre leszerződtek vagy alkalmi muzsikusokat fogadtak. Gyakran citera, duda, tekerő vagy harmonika szolgáltatta a zenét. Ezek a szólóhangszerek a telt hangzásukkal kellő hangulatot
tudtak teremteni.
A spontán táncalkalmak elnevezései tájegységenként eltérnek, ezért elég változatos nevek alakultak ki, mint például: padkaporos bál, cuháré, cécóbál…
A vasárnapi játszó rendszerint a délután kezdődött és sötétedésig tartott. A helyszín jellemzően a falu melletti nagy téren vagy egy tágas udvaron esetleg a kocsma udvarán voltak. A játszókon ott volt az egész falu. Fiú és lánybandák, gyerekek és felnőttek egyaránt. A fiúk ügyességi játékokat, a lányok énekeltek és körben táncoltak, a gyerekek játszottak, a felnőttek pedig szemlélődtek.
Szervezett táncalkalmak
A szervezett táncalkalmak legjellegzetesebb képviselője a bálok voltak. Az ünnepélyes bálok megjelenése a vasárnapi játszókra is kihatottak.
Itt már meghívót is küldtek, jellemzően zártkörű mulatságokat tartottak (néhol volt szabad bál is), ahol a régi stílusú táncok mellett megjelentek a kor divatjának megfelelő polgári táncok is.
Ismétlés
Új stílusú táncok: Verbunk
A 18-19. század fordulóján már a verbunk fő jegyei látszódnak. A középkori hajdútáncoknak is jelentős szerepe volt a verbunk kialakulásában. Az elnevezés sokrétű, mert az adott tájegységet (kun verbunk), a jellemző mozzanatokat (sarkantyúzás), a történetét (kóbor huszároké), vagy a hangszeres zenéjére jellemző vonásokat (selyem csárdás) őriz. A népi szóhasználatban is eléggé elterjedt volt a csárdás egyedül elnevezés, ami a csárdás és a verbunk
stílusbéli egységét is érzékelteti. Megkülönböztetünk szóló verbunkot és csoportos verbunkot. A csoportos verbunk, más néven körverbunk a verbuválás szervezeti módszerét tükrözi. Régebben táncos verbuválást tartottak, amelynek az volt a célja, hogy minél többen álljanak be katonának.
Jellemző a verbunkra, hogy a régi stílus alaplüktetésével szemben a negyedes mozgásforma az uralkodó. A tánc karakterét hangsúlyozza a zenéjének méltóságteljessége is.
Új stílusú táncok: Csárdás
A csárdás a magyar romantika nemzeti táncává vált a verbunkkal együtt. A korábbi tanulmányainkból tudhatjuk, hogy megkülönböztetünk lassú és friss csárdást. A Dunai dialektus területén jellemző, hogy a lassú csárdás lépései egyszerűbbek, míg a friss csárdásban megjelennek bukós- mártogatós figurák. Szintén erre a dialektusra a zártabb összekapaszkodás jellemző. A Tiszai dialektus területén a párelengedős, figurázó motívumokat járták. Itt már oldottabb a szerkezet és verbunk jellegű figurakészlet lelhető fel.
Felhasznált irodalom:
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya
2021.01.29.
Új stílusú táncok
A 18. század második felétől nyomon lehet követni, hogy megjelentek a magyar romantikára jellemző népies műtáncok, továbbá a verbunk és a csárdás.
Ez a fajta táncos ízlés egész Európa szerte elterjedt, így hazánkba is eljutott ez a hullám. A verbunk és a csárdás előzményei a korábbi, régebbi stílusrétegben is fellelhető, azonban a reformkori nemzeti törekvések idején érte el csúcspontját, ekkor teljesedett ki.
Hazánkban a régi stílusú táncok és az új stílusú verbunk és csárdás sajátos módon kapcsolódott össze és formálta hazánk kulturális életét.
Új stílusú táncok: Csárdás
A csárdás a magyar romantika nemzeti táncává vált a verbunkkal együtt. A korábbi tanulmányainkból tudhatjuk, hogy megkülönböztetünk lassú és friss csárdást. A Dunai dialektus területén jellemző, hogy a lassú csárdás lépései egyszerűbbek, míg a friss csárdásban megjelennek bukós- mártogatós figurák. Szintén erre a dialektusra a zártabb összekapaszkodás jellemző. A Tiszai dialektus területén a párelengedős, figurázó motívumokat járták. Itt már oldottabb a szerkezet és verbunk jellegű figurakészlet lelhető fel.
Felhasznált irodalom:
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya
2021.01.22.
Farsang
Évenként ismétlődő rövidebb- hosszabb időszak, ami a bolondozás, evés, ivás, lakodalmak és disznótorok ideje. A farsang vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tart. Ez az időszak lehet hosszabb vagy rövidebb is, a húsvéti időszakhoz igazodik, ami, mint már korábban is tanultuk mozgó ünnep
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, ahol az emberek viccesen viselkednek. Ebben az időszakban bálokat és táncmulatságokat előszeretettel rendeztek az emberek. Népszerűek voltak a batyusbálok, kosarasbálok. Sok helyen az asszonyok külön mulatságot szerveztek maguknak. A mulatságok jellegzetes helyszíne a Dunántúlon a szőlőhegyi pincék voltak.
A bálok jó lehetőséget szolgáltattak a fiataloknak a párválasztásban.
A farsangi időtöltés elengedhetetlen része volt a vénlány és vénlegény csúfolás. Tréfásan figyelmeztették azokat az embereket, akik még nem házasodtak meg.
A leglátványosabb kelléke a farsangnak azonban a jelmez. Fő célja, az alakoskodás. Nagyon népszerűek voltak az állatjelmezek, a menyasszony, vőlegény, koldus, betyár, borbély…stb.
Új stílusú táncok: Verbunk
A 18-19. század fordulóján már a verbunk fő jegyei látszódnak. A középkori hajdútáncoknakis jelentős szerepe volt a verbunk kialakulásában. Az elnevezés sokrétű, mert az adott tájegységet (kun verbunk), a jellemző mozzanatokat (sarkantyúzás), a történetét (kóbor huszároké), vagy a hangszeres zenéjére jellemző vonásokat (selyem csárdás) őriz. A népi szóhasználatban is eléggé elterjedt volt a csárdás egyedül elnevezés, ami a csárdás és a verbunk
stílusbéli egységét is érzékelteti. Megkülönböztetünk szóló verbunkot és csoportos verbunkot. A csoportos verbunk, más néven körverbunk a verbuválás szervezeti módszerét tükrözi. Régebben táncos verbuválást tartottak, amelynek az volt a célja, hogy minél többen álljanak be katonának.
Jellemző a verbunkra, hogy a régi stílus alaplüktetésével szemben a negyedes mozgásforma az uralkodó. A tánc karakterét hangsúlyozza a zenéjének méltóságteljessége is.
Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
Felföldi László-Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1273.html
2021.01.15.
Vízkereszt
január 6.
Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnepek közé tartozik. A karácsonyi ünnepkör eddig a napig tartott. A 4. században ezen a napon kezdődött az új év és Jézus születésnapját is ekkor ünnepelték. Ekkor emlékeznek meg a háromkirályokról is, ezért néhol Háromkirályok vize kifejezés is előkerül ezen a napon. Jézust ekkor keresztelték meg a Jordán folyó vizében, ezért
napjainkra ez a nap a vízszentelésé.
Meghintették a szentelt vízzel a házak földjét, a jószágok óljait, itatóit, az edényeket, a gazdaságiépületeket, hogy Isten áldása legyen a ház népén, jószágain és dolgain.
A szenteltvíz végig kísérte az emberi élet fontos eseményeit az év során.
Jelenleg a katolikus vidékeken házat szentelnek ezen a napon, ilyenkor látszik az ajtófélfán aG+M+B és az aktuális évszám.
Új stílusú táncok
A 18. század második felétől nyomon lehet követni, hogy megjelentek a magyar romantikára jellemző népies műtáncok, továbbá a verbunk és a csárdás.
Ez a fajta táncos ízlés egész Európa szerte elterjedt, így hazánkba is eljutott ez a hullám. A verbunk és a csárdás előzményei a korábbi, régebbi stílusrétegben is fellelhető, azonban a reformkori nemzeti törekvések idején érte el csúcspontját, ekkor teljesedett ki.
Hazánk ban a régi stílusú táncok és az új stílusú verbunk és csárdás sajátos módon kapcsolódott össze és formálta hazánk kulturális életét.
Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
Felföldi László- Pesovár Ernő (szerk. 1997): A magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya
2021.01.08.
Újévi szokások
Január 1, a polgári év kezdete. A Gergely- féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ezen idők hagyományos szokásai főként a gazdasági élet, háztartás, szerencse kívánása és a család témaköreit érinti.
Az újévi köszöntések régebben a diákok adománygyűjtő szokása is volt. Ilyenkor házról házra jártak, és jókívánságokat mondtak, énekeltek a háznépének, akik ezért adományokat adtak. Mindemellett fiúgyermekek, legények és házasemberek is jártak köszönteni.
Széken például így köszöntöttek:
„Ez újév reggelén, minden jót kívánok,
amerre csak járok nyíljanak virágok,
még a hó felett is virág nyiladozzon,
dalos madár zengjen minden rózsabokron!
Minden szép, minden jó,
legyen mindig bőven,
szálljon rátok áldás
ez új esztendőben!
Boldog újévet kívánok!”
Sokféle tiltás volt ezen a napon, főleg munkatilalom. Nem szabadott kiadni semmit a házból, mert azt feltételezték, hogy akkor egész évben minden csak kimenne onnan. Az sem volt mindegy, hogy milyen ételeket ettek, mert az is a következő évre való bőségre utalt.
A bukovinai lányok úgy vélték, hogy amilyen nevű férfit látnak meg először, olyan nevezetű lesz a férjük.
Érdekes, hogy a mai napig megmaradt a köztudatban, hogy amilyen a az újév első napja, olyan lesz az egész év is.
Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
2021.01.08.
Újévi szokások
Január 1, a polgári év kezdete. A Gergely- féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ezen idők hagyományos szokásai főként a gazdasági élet, háztartás, szerencse kívánása és a család témaköreit érinti.
Az újévi köszöntések régebben a diákok adománygyűjtő szokása is volt. Ilyenkor házról házra jártak, és jókívánságokat mondtak, énekeltek a háznépének, akik ezért adományokat adtak. Mindemellett fiúgyermekek, legények és házasemberek is jártak köszönteni.
Széken például így köszöntöttek:
„Ez újév reggelén, minden jót kívánok,
amerre csak járok nyíljanak virágok,
még a hó felett is virág nyiladozzon,
dalos madár zengjen minden rózsabokron!
Minden szép, minden jó,
legyen mindig bőven,
szálljon rátok áldás
ez új esztendőben!
Boldog újévet kívánok!”
Sokféle tiltás volt ezen a napon, főleg munkatilalom. Nem szabadott kiadni semmit a házból, mert azt feltételezték, hogy akkor egész évben minden csak kimenne onnan. Az sem volt mindegy, hogy milyen ételeket ettek, mert az is a következő évre való bőségre utalt.
A bukovinai lányok úgy vélték, hogy amilyen nevű férfit látnak meg először, olyan nevezetű lesz a férjük.
Érdekes, hogy a mai napig megmaradt a köztudatban, hogy amilyen a az újév első napja, olyan lesz az egész év is.
Felhasznált irodalom:
Tátrai Zsuzsanna- Karácsony-Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások
11.27.
Kedves Gyerekek!
Fogadjátok szeretettel Szent Andrásról szóló videót.
11.20.
Kedves Gyerekek!
Fogadjátok szeretettel az emberi élet fordulóin belül a régi idők udvarlási szokásairól szóló videót.
11.13.
Kedves Gyerekek!
Figyelmesen hallgassátok Szent Mártonról szóló videónkat.
