III. „Fergeteges” Szólótánc Verseny

,

III. „Fergeteges” Szólótánc Verseny

 

III. „Fergeteges” Szólótánc Verseny
Gyermek és Ifjúsági Szólisták Országos Néptánc Versenye

Tata, 2015. június 20.-21.

A verseny időpontja: 2015. június 20-21.

 

Rendező: Kenderke Alapfokú Művészeti Iskola Jocha István programfelelős

2890 Tata, Almási utca 24.

Tel.: 06-34-587-005

Mobil: +36-20-311-6685

Email: versenyek@kenderke.hu; jocha.istvan@kenderke.hu

 

Helyszín: Pálma Rendezványház, 2890 Tata, Angolpark

 

 

A verseny célja:

–          A jelentkezők ismeretének elmélyítése a Kárpát-medence magyar néptánc kultúrájában, továbbá alkalmat teremteni az integrált ismeretalkalmazásra és a képességek fejlesztésére.

–          Motiválni a tanulókat koruknak megfelelő formai, motivikai, párkapcsolati és tánctechnikai ismeretek elsajátítására, improvizációban történő megmutatására.

–          A verseny követelményei a művészeti iskolák néptánc tanszakain folyó képzés tartalmi követelményeivel összhangban legyen.

–          A szólótáncos színpadi verseny mellett lehetőséget biztosítani a mélyebb ismeretek megmutatására a táncházban, a szöveges ismeretterjesztő konferálásban és a kézművességben, képzőművészetben.

 

A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott táncok.

 

A verseny jellege: Gyakorlati és elméleti

 

A verseny fordulói: Felmenő rendszerű, országosan meghirdetett, kétfordulós verseny

1.       forduló: iskolai válogatók

2.        forduló: országos döntő

 

Jelentkezés: A mellékelt jelentkezési lapon, 2015. április 25. 24:00 óráig

 

A verseny kategóriái:        a) szóló: csak fiúk nevezhetnek

b) páros: egy fiú és egy lány, vagy két lány versenyezhet együtt.

 

A verseny maximális befogadóképessége: 120 produkció (azaz 60 benevezés)

 

Korcsoportok és kategóriák: A párok két egymást követő korcsoportból is nevezhetnek. A korcsoportba sorolásnál az idősebb versenyző születési éve a meghatározó. A versenyzők egyszerre csak egy kategóriában és csak egy párral nevezhetnek. (Kísérés nincs, csak versenyzőként lehet színpadra lépni.)

Figyelem! Idén a tanulmányi verseny kiírási sajátossága miatt a versenyünk korosztályi besorolása változott!

 

a)  szóló kategória és

b) páros kategória:

     10-12 évesek korcsoportja: 2003. január 1. és 2005. december 31. között születettek

     13-14 évesek korcsoportja: 2001. január 1. és 2002. december 31. között születettek

     15-16 évesek korcsoportja: 1998. január 1. és 2000. december 31. között születettek

     17-18 évesek korcsoportja: 1996. január 1. és 1998. december 31. között születettek

 

A verseny követelménye: A versenyszámok az életkornak megfelelő tánctechnikai tudással, a választott táncra jellemző motívumkészletből építkező, a kiírt időtartamban, koreográfiai elemeket nélkülöző, stílusosan előadott, improvizáció.

A tánchoz fűződő folklorisztika ismerete, annak megfelelő összefoglalása és ismertetése szóban.

 

Kötelező táncok anyaga és időtartamai: Anyaga megegyező, az új kiírásáig, a legutóbb szervezett országos szaktárgyi versennyel (a váltás az új szaktárgyi verseny kiírásával együtt történik):

Jelenleg I.-II. korcsoportban somogyi, III.-IV. korcsoportban bukovinai táncok.

 

Szóló kategóriában:   a 11-12 – 13-14 évesek 1,5’ +/- 10”-ben,

                                         a 15-16 – 17-18 évesek 2’ +/- 10”-ben mutathatják be improvizációjukat.

10-12 évesek korcsoportja:    Somogyi kanásztánc és verbung (ugrós)

13-14 évesek korcsoportja:    Somogyi kanásztánc és verbung (ugrós)

15-16 évesek korcsoportja:    Bukovinai silladri, vagy verbunk, vagy verbunk silladri

17-18 évesek korcsoportja:    Bukovinai silladri, vagy verbunk, vagy verbunk silladri.

Páros kategóriában: 2’ +/-20”-ben mutathatják be improvizációjukat.

10-12 évesek korcsoportja:    Somogyi páros kanász és verbung (ugrós)

13-14 évesek korcsoportja:    Somogyi páros kanász és verbung (ugrós), vagy ugrós és friss csárdás

15-16 évesek korcsoportja:    Bukovinai csárdás és silladri, vagy silladri

17-18 évesek korcsoportja:    Bukovinai csárdás és silladri, vagy silladri.

Szabadon választott táncok: A versenyszám bemutatása előtt a versenyző 1 percben elmondja a tánccal összefüggő, legfontosabb ismereteket. A versenyszámok időtartama megegyezik a kötelező táncok kategória szerinti időivel, melyhez hozzáadódik az ismeretterjesztő felkonferálás.

A verseny értékelési szempontjai és díjai:

 

Az improvizatív táncban

A Kárpát-medencei táncokból választott versenyprodukciók kiválasztásánál figyelembe kell venni a versenyző életkori sajátosságait, a szabadon választottban saját nemzetiségének megfelelő táncokkal is nevezhet. Az improvizáció során törekedni kell a megnevezett táj táncéletének, táncos szokásainak tudatos alkalmazására.

A zsűri az alábbi kritériumokra egyenként 0-1-2 pontot adhat (0 pont: nem megfelelő; 1 pont: átlagos; 2 pont: nagyon jó, maximum 14 pont szerezhető):

1.     Formai elemek: a rendelkezésre álló tér kitöltése, betáncolása, különböző irányok alkalmazása;

2.     Motivikai elemek: a motivikai elemek, illetve motívumalkotás képességének megjelenése, variálhatóság;

3.     Párkapcsolat: együtt táncolás, az előadott táncra jellemző mozdulatüzenetek ismerete (küldése,   fogadása, a megfelelő reakciók megjelenése: a pár gondolatának elfogadása, megvalósítása, vagy     visszautasítása, a játékosság megjelenése), az improvizáció közös megalkotása, férfi-, női szerepek    megjelenése (a vezetésben megjelenő erőkapcsolatok: húzás, tolás, követés, stb.)

Eszközhasználat: különböző fogásai, használatának gazdagsága (elhelyezése az eszközre jellemző módon, földön, kézben, fejen, stb.)

Szóló elemek: dinamikai-, ritmikai-, plasztikai (gesztusok, testfelületek jellemző alkalmazása, lehetséges variációi) díszítő elemek alkalmazása;

4.     A táncra jellemző tánctechnikai elemek megvalósítása: súlypontmozgás, különböző fajtájú rugók (boka,                 térd), jellemző ízületi forgatottság, megfelelő izomtónus alkalmazása, ugrások (le-, fel-, elugrások a     táncra jellemző módon);

5.     Improvizáció: a lehetséges elemek spontán alkalmazása, a tánc előadása egyéni ötletekkel, a versenyző   személyiségére jellemző módon;

6.     Stílus: az adott táncra általánosan jellemző, de egyéni előadás;

7.     Előadásmód: oldott előadás, mely meggyőző a tánc ismeretéről, szeretetéről, kapcsolatteremtési képesség                 (párral, zenekarral, közönséggel, eszközzel), játékosság.

 

Táncházban: A zsűri a táncházban jelen van, nem pontoz, csak benyomásokat szerez. A kötelező táncok után a szokásoknak megfelelően bármilyen tájegység táncát be lehet kérni a zenekartól.

–             A kötelező táncokból improvizatív tánc 5-10 percben, melyet a zsűri a megfigyelés céljából a későbbiekben megismételtethet.

–             A táncszokások ismerete,

–             A kulturált együtt szórakozás a versenyző társakkal,

–             A zsűri által bemutatott táncok érdeklődő megtekintése.

Az ismeretterjesztő konferálásban: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli. Szempontjai megegyeznek a Magyar nyelv- és irodalom műveltségi terület itt értelmezhető követelményeivel (tiszta artikulálás, hangképzés, légzéstechnika, stb.)

–             A néprajzi behatárolása a szabadon választott táncnak (dialektus, néprajzi népcsoport, ~ tájegység, ~ kistáj, esetleg falu), vagy

–             A viselet legjellemzőbb részeinek kiemelése, vagy

–             A népcsoportra jellemző életmód bemutatása, stb.

 

Kézművességben, képzőművészetben: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli, a versenynek nem kötelező része. A beérkezett műveket, tárgyakat kiállítás keretében a nagyközönség is megtekintheti.

–             A táncban használható tárgyak, eszközök, viselet kiegészítők

–             Hétköznapi eszközök

–             A táncot, mint mozgást bemutató alkotások.

 

Zenekari kíséret: Versenyezni csak élő zenei kísérettel lehet. A kötelező táncokat központi zenekar kíséri (Németh Dénes és zenekara), melyről a rendezők gondoskodnak. A szabadon választott tánc kíséretéről mindenkinek magának kell gondoskodni. (Ezt a központi zenekarral is megteheti.) Elérhetőség: diniku@gmail.com

 

Díjazás:    – Arany

                   – Ezüst

                   – Bronz

A zsűri, a műveltségi területek összesített eredményei alapján, a legjobban teljesítő versenyzőket különdíjban részesíti.

A nevezési és részvételi díjak: A versenyen való részvétel költségei a nevezőt terhelik (étkezés, szállás, stb., a versenyzők szállásdíját a pályázat eredményességétől függően támogatjuk).

 

Regisztrációs díj: 3.000,- Ft/fő.

A regisztrációs díjat a nevezéssel egyidejűleg kérjük befizetni a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola számlájára, a nevezés, a befizetés megérkezésekor válik hivatalossá!

 

Számlaszám:        Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola

Pannon Takarék 63200119-14926055

Fotók a 2015-ös megméretésről

_dsc0680 _dsc0708 _dsc0712 _dsc0718
_dsc0722 _dsc0723 _dsc0725 _dsc0729
2015-06-20 09:00 – 2015-06-21 22:00
Csatolmány Méret
jelentkezesi-lap_2015 33.5 KB
beszamolo_2015 261.5 KB
/0 Hozzászólások/by

II. „Fergeteges” Szólótánc Verseny

, ,

II. „Fergeteges” Szólótánc Verseny

 

 

2014 nyarán lezajlott a II. “Fergeteges” szólótánc verseny

 

A május 17-18-ai hétvégén lezajlottak a második alkalommal megrendezett Fergeteges szólótánc verseny, gyermek és ifjúsági szólisták országos néptánc versenyének elődöntői, majd közel egy hónappal később, június 13-15-ei hétvégén az országos döntő is. A résztvevők száma felülmúlta az előző évi, első versenyünk létszámát. Második versenyünkre 36 nevezés érkezett az ország 12 műhelyéből, ez összesen 46 versenyzőt jelent, mely az előző évinek duplája.

Először 17-én Kiscsőszön, családias hangulatban zajlott le a dunántúli terület elődöntője, ide 7 nevezés érkezett, majd másnap a második, közép- és kelet-magyarországi elődöntő a martfűi Városi Művelődési Központban, ahová 29 nevezést regisztráltunk. Nagyjából ez az arány mutatkozott meg 2013-ban is a két országrész között. Mindkét helyszínen nagyon magas színvonalú produkciókat láthatott a versenyzőktől, aki eljött megnézni. Ezzel a versenyzők igen csak nehéz helyzet elé állították a 3 tagú zsűrit. A zsűri ezúttal is kiváló szakemberekből állt: Tóth Judit, Oláh Attila és Darmos István alkották a döntéshozók trióját. Észrevételeikkel, tanácsaikkal megpróbálták segíteni, jobbá tenni a látott produkciókat, mindenhol nagyon gyermekbarát módon, pozitív, építő kritikákkal, tanácsokkal látták el az oktatókat. Mindkét elődöntőn a versenyzők a regisztrációkor korcsoportonként sorszámot húztak. Ennek megfelelő sorrendben zajlottak le a próbák is. Mindenki össze próbálhatott Németh Dénes és zenekarával, akik a verseny zenekara. A próbákat követően a verseny két részben zajlott le. Először a kötelező táncok versenye, majd a szabadon választott táncok versenye korcsoportonként, a kihúzott sorszámoknak megfelelően zajlott le. A versenykiírásnak megfelelően a kötelező táncanyag a vág-garam közi táncanyagok közül került ki a következő képpen:

 

Szóló kategóriában:

I. korcsoport: Seprűtánc vagy kanásztánc

II. korcsoport: Váskatánc

III. korcsoport: Váskatánc

IV. korcsoport: Sallai vagy más, a tájegységhez tartozó szóló verbunk.

 

Páros kategóriában (2’ +/-20”)

I. korcsoport: Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás

II. korcsoport: Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás

III. korcsoport: Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás

IV. korcsoport: Lassú és friss csárdás, vagy polgári táncok és friss csárdás

 

Az improvizációkat mind a kötelező, mind a szabadon választott táncokból az I. és II. korcsoportos szólisták 1,5 percben (+/- 10 másodperc), a III.-IV. korcsoportosok 2 percben  (+/- 10 másodperc), a párosok minden korcsoportban 2 percben (+/-20 másodperc) mutatták be.

A verseny rendhagyó részét a rövid konferálás képezi a gyerekek részéről. Ez a kis szöveg az általuk bemutatott szabadon választott táncról szólt. Voltak, akik a tájegységet, falut mutatták be, mások a táncéletről, vagy viseletről beszéltek. De akadtak olyan versenyzők, akik egy-egy híres adatközlő táncosról, vagy arról beszéltek, hogy nekik mit jelent az a tánc, amit táncoltak és mit szeretnének benne elérni. Voltak, akik kicsit izgulva, és voltak, akik lazán, humorosan adták elő konferálásukat.

Nekünk szervezőknek nagyon szép és kellemes hétvégét okoztak a versenyző gyerekek és ifjak, valamint rajtuk keresztül a felkészítő tanáraik. Nagyon szépen köszönjük nekik!

És itt szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy megköszönjük az elődöntők megszervezésben és lebonyolításban nyújtott segítséget, valamint a helyszínek biztosítását, a martfűi Városi Művelődési Központ és Könyvtár minden dolgozójának és igazgatójának: Asztalosné Kocsis Enikőnek, a Tisza Táncegyüttesnek, és vezetőjének, Asztalos-Kiss Zsuzsannának, a kiscsőszi Élő Forrás Egyesületnek, Kovács Norbert „Cimbi”-nek és párjának Gaschler Beátának. Nagyon szépen köszönjük a sok figyelmességet mindkét helyszínen! Cimbiéknek külön köszönet a finom és kiadós ebédért, Asztalos-Kiss Zsuzsinak a hirdetésben és szervezésben végzett mérhetetlen segítségét! Mi szervezők nagyon jól éreztük magunkat mindkét helyszínen, a visszajelzésekből ítélve  a résztvevő versenyzők és tanáraik is.

A döntő ismét az idén már 15. alkalommal megrendezett Tatai Sokadalommal egy időben lett megrendezve, ami kellemes és érdekes körítést adott a döntőnek. Ezt nagyon értékelték a verseny résztvevői és kísérőik is. A döntő résztvevői már régi ismerősként köszöntötték egymást megérkezésükkor. A pénteki napon minden versenyző (akik el tudtak jönni ezen, a tanév végével egybe eső napon) összepróbálhatott a verseny helyszínén Németh Dénes és zenekarával, akik a Fergeteges központi zeneszolgáltatói voltak. A döntőre elkészült kézműves és képzőművészeti alkotásokat közszemlére tettük a verseny közönsége számára. Még ennek a napnak estéjére megérkezett a zsűri is a helyszínre, akik rögtön meg is mutatták tudományukat a színpadon a Mesterek és tanítványok táncházában a versenyzőknek, érdeklődőknek. Ezután a versenyzők, tanáraik és minden táncolni tudó érdeklődő ideje következett a táncházban.

Másnap reggel már 8 órakor nagy készülődés volt a verseny helyszínéül szolgáló Pálma Rendezvényházban, mivel 9 órakor elkezdődött a mindent eldöntő versengés először a kötelező vág-garam közi táncokkal, négy korcsoportban, majd ebéd után folytatódott a szabadon választott táncok bemutatásával. A szabadon választott táncokhoz tartozó, rövid ismeretterjesztő felkonferálások némelyike igen csak meglepően jóra sikeredett. A profi produkciókat a zenekar profi kísérete segítette. Estére mindenki kellemesen elfáradt. A döntő 3. napjára már csak a zsűri értékelése maradt a felkészítő pedagógusok részére, illetve délután, az új tatai szabadtéri színpad hivatalos átadó gálájának előrendezvényeként a verseny díjátadó gálája. Itt nagy közönség előtt vehették át a résztvevő gyerekek a zsűritől és a rendezőktől a megérdemelt díjakat. A zsűri, a magas színvonalú előadások hatására minden versenyzőt díjazott, azokat, akik kézműves, képzőművészeti alkotásokkal is készültek, különdíjban is részesítette.

A díjkiosztó folyamán a versenyzők mindenki díjának nagyon örültek, minden társukat megtapsolták, bíztatták.

Mi szervezők, rendezők nagyon jól éreztük magunkat a sok munka mellett is a teljes rendezvényen. Megfigyelésem szerint a versenyzők és kísérőik is. Remélem ez valóban így volt és viszik tovább a Fergeteges szólótánc verseny jó hírét, hogy a következő években még több jelentkező közül kelljen a zsűrinek kiválogatnia a legjobbakat.

Én, mint a verseny főszervezője köszönöm ezt az élményt a Fergeteges minden versenyzőjének, felkészítő pedagógusának, segítőimnek a szervezésben és lebonyolításban, a zenekarnak és nem utolsó sorban a sok-sok érdeklődőnek, akik csak betértek a versenyzők produkcióit megnézni és azokon elámulni. Ez újult erőt ad a következő verseny megszervezéséhez.

Jövőre találkozunk!

 

A Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola minden dolgozója nevében:

Jocha István
a verseny főszervezője

A versenyt támogatta:
Nemzeti Tehetség Program
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

2014-06-13 12:00 – 2014-06-15 22:00
Csatolmány Méret
kepek 4.25 MB
versenyeredmeny 303.84 KB
/0 Hozzászólások/by

„Fergeteges” Szólótánc Verseny

, ,

„Fergeteges” Szólótánc Verseny

 

„Fergeteges” Szólótánc Verseny
Gyermek és Ifjúsági Szólisták Országos Néptánc Versenye

Tata, 2013. június 14.-16.

A verseny időpontja: 2013. június 14-15-16.

Rendező: Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola

2890 Tata, Almási utca 24.

Tel.: 06-34-587-005

Email: neptanc@kenderke.hu

Helyszín: Magyary Zoltán Városi Művelődési Központ, 2890 Tata, Váralja u. 4.

 

A verseny célja:

  • A jelentkezők ismeretének elmélyítése a Kárpát-medence magyar néptánc kultúrájában, továbbá alkalmat teremteni az integrált ismeretalkalmazásra és a képességek fejlesztésére.
  • Motiválni a tanulókat koruknak megfelelő formai, motivikai, párkapcsolati és tánctechnikai ismeretek elsajátítására, improvizációban történő megmutatására.
  • A verseny követelményei a művészeti iskolák néptánc tanszakain folyó képzés tartalmi követelményeivel összhangban legyen.
  • A szólótáncos színpadi verseny mellett lehetőséget biztosítani a mélyebb ismeretek megmutatására a táncházban, a szöveges ismeretterjesztő konferálásban és a kézművességben, képzőművészetben.

A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott táncok.

A verseny jellege: Gyakorlati és elméleti

A verseny fordulói: Egyfordulós, országosan meghirdetett

Jelentkezés: A mellékelt jelentkezési lapon.

A verseny kategóriái:  a) szóló: csak fiúk nevezhetnek

                                               b) páros: egy fiú és egy lány, vagy két lány versenyezhet együtt.

A verseny maximális befogadóképessége: 120 produkció (azaz 60 benevezés)

Korcsoportok és kategóriák: A párok két egymást követő korcsoportból is nevezhetnek. A korcsoportba sorolásnál az idősebb versenyző születési éve a meghatározó. A versenyzők egyszerre csak egy kategóriában és csak egy párral nevezhetnek. (Kísérés nincs, csak versenyzőként lehet színpadra lépni.)

a) szóló kategória és

b) páros kategória:

     11-12 évesek korcsoportja: 2000. június 14. és 2002. június 13. között születettek

     13-14 évesek korcsoportja: 1998. június 14. és 2000. június 13. között születettek

     15-16 évesek korcsoportja: 1996. június 14. és 1998. június 13. között születettek

     17-18 évesek korcsoportja: 1994. június 14. és 1996. június 13. között születettek

 

A verseny követelménye: A versenyszámok az életkornak megfelelő tánctechnikai tudással, a választott táncra jellemző motívumkészletből építkező, a kiírt időtartamban, koreográfiai elemeket nélkülöző, stílusosan előadott, improvizáció.

A tánchoz fűződő folklorisztika ismerete, annak megfelelő összefoglalása és ismertetése szóban.

Kötelező táncok anyaga és időtartamai: Anyaga megegyező, az új kiírásáig, a legutóbb szervezett országos szaktárgyi versennyel (a váltás az új szaktárgyi verseny kiírásával együtt történik):

Jelenleg minden korcsoportban Mátyusföld, Vág-Garam köze táncai.

Szóló kategóriában: a 11-12 – 13-14 évesek 1,5’ +/- 10”-ben,

                                           a 15-16 – 17-18 évesek 2’ +/- 10”-ben mutathatják be

                                           improvizációjukat.

11-12 évesek korcsoportja:    Seprűtánc vagy kanásztánc

13-14 évesek korcsoportja:    Váskatánc

15-16 évesek korcsoportja:    Váskatánc

17-18 évesek korcsoportja:    Sallai vagy más, a tájegységhez tartozó szóló verbunk.

Páros kategóriában: 2’ +/-20”-ben mutathatják be improvizációjukat.

11-12 évesek korcsoportja:    Lassú és friss csárdás,

13-14 évesek korcsoportja:    Lassú és friss csárdás,

15-16 évesek korcsoportja:    Lassú és friss csárdás,

17-18 évesek korcsoportja:    Polgári társastánc és friss csárdás.

Szabadon választott táncok: A versenyszám bemutatása előtt a versenyző 1 percben elmondja a tánccal összefüggő, legfontosabb ismereteket. A versenyszámok időtartama megegyezik a kötelező táncok kategória szerinti időivel, melyhez hozzáadódik az ismeretterjesztő felkonferálás.

A verseny értékelési szempontjai és díjai:

Az improvizatív táncban

A Kárpát-medencei táncokból választott versenyprodukciók kiválasztásánál figyelembe kell venni a versenyző életkori sajátosságait, a szabadon választottban saját nemzetiségének megfelelő táncokkal is nevezhet. Az improvizáció során törekedni kell a megnevezett táj táncéletének, táncos szokásainak tudatos alkalmazására.

A zsűri az alábbi kritériumokra egyenként 0-1-2 pontot adhat (0 pont: nem megfelelő; 1 pont: átlagos; 2 pont: nagyon jó, maximum 14 pont szerezhető):

  1. Formai elemek: a rendelkezésre álló tér kitöltése, betáncolása, különböző irányok alkalmazása;
  2. Motivikai elemek: a motivikai elemek, illetve motívumalkotás képességének megjelenése, variálhatóság;
  3. Párkapcsolat: együtt táncolás, az előadott táncra jellemző mozdulatüzenetek ismerete (küldése,   fogadása, a megfelelő reakciók megjelenése: a pár gondolatának elfogadása, megvalósítása, vagy     visszautasítása, a játékosság megjelenése), az improvizáció közös megalkotása, férfi-, női szerepek    megjelenése (a vezetésben megjelenő erőkapcsolatok: húzás, tolás, követés, stb.)

Eszközhasználat: különböző fogásai, használatának gazdagsága (elhelyezése az eszközre jellemző módon, földön, kézben, fejen, stb.)

Szóló elemek: dinamikai-, ritmikai-, plasztikai (gesztusok, testfelületek jellemző alkalmazása, lehetséges variációi) díszítő elemek alkalmazása;

  1. A táncra jellemző tánctechnikai elemek megvalósítása: súlypontmozgás, különböző fajtájú rugók (boka,                 térd), jellemző ízületi forgatottság, megfelelő izomtónus alkalmazása, ugrások (le-, fel-, elugrások a     táncra jellemző módon);
  2. Improvizáció: a lehetséges elemek spontán alkalmazása, a tánc előadása egyéni ötletekkel, a versenyző   személyiségére jellemző módon;
  3. Stílus: az adott táncra általánosan jellemző, de egyéni előadás;
  4. Előadásmód: oldott előadás, mely meggyőző a tánc ismeretéről, szeretetéről, kapcsolatteremtési képesség                 (párral, zenekarral, közönséggel, eszközzel), játékosság.

 

Táncházban: A zsűri a táncházban jelen van, nem pontoz, csak benyomásokat szerez. A kötelező táncok után a szokásoknak megfelelően bármilyen tájegység táncát be lehet kérni a zenekartól.

  • A kötelező táncokból improvizatív tánc 5-10 percben, melyet a zsűri a megfigyelés céljából a későbbiekben megismételtethet.
  • A táncszokások ismerete,
  • A kulturált együtt szórakozás a versenyző társakkal,
  • A zsűri által bemutatott táncok érdeklődő megtekintése.

Az ismeretterjesztő konferálásban: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli. Szempontjai megegyeznek a Magyar nyelv- és irodalom műveltségi terület itt értelmezhető követelményeivel (tiszta artikulálás, hangképzés, légzéstechnika, stb.)

  • A néprajzi behatárolása a szabadon választott táncnak (dialektus, néprajzi népcsoport, ~ tájegység, ~ kistáj, esetleg falu),
  • A viselet legjellemzőbb részeinek kiemelése,
  • A népcsoportra jellemző életmód bemutatása,

 

Kézművességben, képzőművészetben: A zsűri a tánctól függetlenül értékeli, a versenynek nem kötelező része. A beérkezett műveket, tárgyakat kiállítás keretében a nagyközönség is megtekintheti.

  • A táncban használható tárgyak, eszközök, viselet kiegészítők
  • Hétköznapi eszközök
  • A táncot, mint mozgást bemutató alkotások.

 

Zenekari kíséret: Versenyezni csak élő zenei kísérettel lehet. A kötelező táncokat központi zenekar kíséri (Németh Dénes és zenekara), melyről a rendezők gondoskodnak. A szabadon választott tánc kíséretéről mindenkinek magának kell gondoskodni. (Ezt a központi zenekarral is megteheti. A benevezést követőn a szükséges elérhetőségeket a rendező megadja.)

Díjazás:

– Arany

– Ezüst

– Bronz

A zsűri, a műveltségi területek összesített eredményei alapján, a legjobban teljesítő versenyzőket különdíjban részesíti.

A nevezési és részvételi díjak: A versenyzők nevezési díja, az útiköltsége, valamint a kísérők utazási költsége és a részvételi díja a nevezőt terheli.

Regisztrációs díj: 2.000,- Ft/fő.

A regisztrációs díjat a nevezéssel egyidejűleg kérjük befizetni a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola számlájára, a nevezés, a befizetés megérkezésekor válik hivatalossá!

Számlaszám:        Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola

Pannon Takarék Bank 63200119-14926055

 

—————————————————————————————————————————————-

Az alábbi írás tájékoztató jellegű a Mátyusföld folklorisztikai értelmezéséhez.

Mátyusföld és a Vág-Garam köze.

Mátyusföld történelmi értelemben hatalmas kiterjedésű terület volt, a XV. században Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Trencsin, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, sőt Pozsony, Komárom és Esztergom megyék egy részét is ide tartozónak tartották: ekkora területet birtokolt ugyanis Csák Máté a Felső-magyarországi kiskirály. Az évszázadok folyamán a Mátyusföldnek nevezett terület egyre kisebbedett a történelmi, később néprajzi kutatások fényében. Az 1960-as 70-es évektől kezdve a néprajzkutatás a Mátyusföld megnevezést a Kis-Duna és a Vág közti területre, a Vág, Nyitra és Zsitva folyók mellékére, és az innen a Garam-mentéig húzódó vidékre alkalmazta. Az északi határ értelemszerűen a szlovák nyelvhatár, míg a déli határnak általában a Duna vonalát tartják. Az 1980-as évek végétől megszülető újabb néprajzi összefoglalások – az időközben végzett gyűjtések és újabb történeti adatok bevonása alapján – már pontosabb képet ad a vizsgált területről. Első sorban Liszka József írásai alapján a Kis-Duna és a Vág közötti, az eddiginél jóval kisebb kiterjedésű vidéket nevezzük (szűkebb értelemben) Mátyusföldnek, míg az ettől keletre található terület a Vág- és Garam köze elnevezést nyerte. Mindezeken belül is megkülönböztetünk egy kisebb néprajzi egységet, a Garam-menti kurtaszoknyás falvakat, amik – az ott lakók állítása szerint – ha kis mértékben is, de tánckultúra tekintetében is elkülönülnek a környező falvaktól. A korábbi, tágabb értelemben vett Mátyusföldhöz tartozó települések száma megközelíti a százat, értékelhető tánckutatás viszont sajnos csak kb. 10-15 helységben történt, amiket nem egy esetben 50-60 km-es távolság választ el egymástól. Az érintkező területek, vagy vegyes lakosságú falvak esetében az ide kapcsolható szlovák anyagra is alig van rálátásunk.

A kutatott falvak tánckultúrájának lényegi vonásainak hasonlósága és a fent említett adathiány miatt, a magyar táncfolklorisztika a szűkebb értelemben vett Mátyusföldet és a Vág-Garam közét egy táncdialektusba, az északnyugatiba sorolja.

([1]Martin György és Takács András a mátyusföldi népi táncokról szóló kötetének alapját összesen három falu (az egymástól meglehetősen távol eső Martos, Kéménd és Tardoskedd) táncanyaga, valamint néhány szomszédos faluban történt rövid összehasonlító – kiegészítő jellegű gyűjtése jelentette.)

2013-06-14 12:00 – 2013-06-16 22:00
Csatolmány Méret
fergetegesversenykiiras 231.73 KB
nevezesilap 170.97 KB
/0 Hozzászólások/by